Deniplant Kids are acum un videoclip
Clik pe titlul sau la acesta adresa
http://www.trilulilu.ro/deniplant/9079ef7eb54538
marți, 30 decembrie 2008
Garantia deniplant
Dupa o luna de folosire a ceaiului Deniplant, daca nu esti multumit, poti primi banii inapoi
DIAGNOSTICUL POZITIV AL PSORIAZISULUI
DIAGNOSTICUL POZITIV AL PSORIAZISULUI
Diagnosticul pozitiv de „Psoriazis” respectiv de stabilire cu certitudine a diagnosticului de psoriazis , se face pe baza examenului clinic al pacientului, a datelor de istoric al afecţiunii precum şi cu ajutorul unor investigaţii paraclinice - analize de laborator, examene radiologice, biopsie cutanată sau sinovială.
Leziunile de psoriazis se caracterizează, în general, printr-o mare uniformitate a leziunilor.
Astfel, leziunea tipică de psoriazis are următoarele caracteristici:
• Culoarea roşu intensă,
• Scuama caracteristică este alb sidefie, uşor detaşabilă, acoperă leziunile cutanate şi este pluristratificată,
• Pielea este îngroşată, leziunile fiind „în relief”,
• Delimitarea netă, leziunile parcă ar fi „trase cu creionul”.
Deşi leziunile de psoriazis prezintă o uniformitate remarcabilă, se descriu variante de psoriazis în funcţie de localizarea leziunilor:
• Psoriazis unghial,
• Psoriazis inversat, al pliurilor, în care lipsesc scuamele caracteristice,
• Psoriazis palmo plantar, în care pot apărea descuamări cutanate, leziuni fisurative dureroase şi sângerânde,
• Psoriazis al scalpului, al pielii păroase a capului.
De asemenea, stabilirea diagnosticului de psoriazis artropatic, pustulos sau eritrodermic se face tot în baza consultului de specialitate şi a investigaţiilor corespunzătoare.
Diagnosticul pozitiv de „Psoriazis” respectiv de stabilire cu certitudine a diagnosticului de psoriazis , se face pe baza examenului clinic al pacientului, a datelor de istoric al afecţiunii precum şi cu ajutorul unor investigaţii paraclinice - analize de laborator, examene radiologice, biopsie cutanată sau sinovială.
Leziunile de psoriazis se caracterizează, în general, printr-o mare uniformitate a leziunilor.
Astfel, leziunea tipică de psoriazis are următoarele caracteristici:
• Culoarea roşu intensă,
• Scuama caracteristică este alb sidefie, uşor detaşabilă, acoperă leziunile cutanate şi este pluristratificată,
• Pielea este îngroşată, leziunile fiind „în relief”,
• Delimitarea netă, leziunile parcă ar fi „trase cu creionul”.
Deşi leziunile de psoriazis prezintă o uniformitate remarcabilă, se descriu variante de psoriazis în funcţie de localizarea leziunilor:
• Psoriazis unghial,
• Psoriazis inversat, al pliurilor, în care lipsesc scuamele caracteristice,
• Psoriazis palmo plantar, în care pot apărea descuamări cutanate, leziuni fisurative dureroase şi sângerânde,
• Psoriazis al scalpului, al pielii păroase a capului.
De asemenea, stabilirea diagnosticului de psoriazis artropatic, pustulos sau eritrodermic se face tot în baza consultului de specialitate şi a investigaţiilor corespunzătoare.
În concluzie, pentru stabilirea diagnosticului de psoriazis vulgar, pustulos, artropatic sau eritrodermic este necesar un consult de specialitate dermatologic precum şi realizarea anumitor investigaţii. De asemenea, în anumite situaţii se impun şi unele consulturi interdisciplinare : medicină internă, reumatologie, boli infecţioase etc. având în vedere complexitatea psoriazisului
.articol complet la http://www.psoriasis.ro/psoriazis_descriere.php?id=86
Modificări endocrine şi metabolice în psoriazis
Modificări endocrine şi metabolice în psoriazis
Psoriazisul (psoriasis), afecţiune inflamatorie cutanată cronică, poate să prezinte în cursul evoluţiei sale asocierea cu diverse afecţiuni. Dintre afecţiunile cele mai frecvent asociate cu psoriazisul fac parte artrita, afecţiunile cardiovasculare, obezitatea şi diabetul zaharat.
Având în vedere asocierea relativ frecventă dintre psoriazis şi diabet zaharat, este important ca toţi pacienţii cu psoriazis , şi în special cei care au în familie cazuri de diabet zaharat, să îşi urmărească periodic, la 6-12 luni, valorile glicemiei ( a zahărului în sânge) pentru a diagnostica cât mai repede un eventual diabet zaharat.
De asemenea, evoluţia psoriazisului este influenţată şi de către factorii hormonali asociaţi ciclurilor menstruale, sarcinii şi naşterii, precum şi menopauzei.
articol integral la:http://www.psoriasis.ro/psoriazis_descriere.php?id=97
Obezitatea în psoriazis
Obezitatea în psoriazis – efecte asupra eficienței tratamentului sistemic în psoriazis
Lotul inițial a fost de 8072 de pacienți, dintre care au fost eligibili și analizați la 8 săptămâni 2368, în timp ce la 16 săptămâni au fost analizați 2042 de pacienți cu psoriazis.
PASI 75 a fost atins de 819 (34,5 %) dintre pacienți la 8 săptămâni în timp ce la 16 săptămâni pragul a fost atins de 1034(50,6%) dintre bolnavi. Studiul datelor colectate a evidențiat faptul că un BMI mai mare decât normal a redus numărul de pacienți cu PASI 75, iar medicamentul utilizat pe cale generală nu a influențat în mod semnificativ rezultatul final.
Concluzia autorilor a fost că nivelul BMI influențează răspunsul clinic în cazul tratamentului pe cale generală în psoriazis.
În revista Dermatology, volum 217, nr.4, 2008 este prezentat un articol al unui colectiv de autori condus de Luigi Naldi, referitor la impactul obezității și a indicelui de masă corporală (BMI) asupra tratamentului sistemic (pe cale generală ) în psoriazis.
Lotul inițial a fost de 8072 de pacienți, dintre care au fost eligibili și analizați la 8 săptămâni 2368, în timp ce la 16 săptămâni au fost analizați 2042 de pacienți cu psoriazis.
PASI 75 a fost atins de 819 (34,5 %) dintre pacienți la 8 săptămâni în timp ce la 16 săptămâni pragul a fost atins de 1034(50,6%) dintre bolnavi. Studiul datelor colectate a evidențiat faptul că un BMI mai mare decât normal a redus numărul de pacienți cu PASI 75, iar medicamentul utilizat pe cale generală nu a influențat în mod semnificativ rezultatul final.
Concluzia autorilor a fost că nivelul BMI influențează răspunsul clinic în cazul tratamentului pe cale generală în psoriazis.
Prima consecință a acestui studiu este legată de recomandarea unui regim alimentar , recomandat de un medic specialist în diabet zaharat și boli de nutriție, care să conducă la reducerea BMI la pacienții cu psoriazis.
articol intergal la :http://www.psoriasis.ro/psoriazis_descriere.php?id=183
Psoriazisul şi cancerul
Psoriazisul şi cancerul
Există, conform literaturii de specialitate internaţionale, o legătură între psoriazis (psoriasis în limba engleză şi franceză) şi dezvoltarea diferitelor tipuri de cancer, inclusiv cancer de piele.
Există, conform literaturii de specialitate internaţionale, o legătură între psoriazis (psoriasis în limba engleză şi franceză) şi dezvoltarea diferitelor tipuri de cancer, inclusiv cancer de piele.
Astfel, într-un articol apărut în anul 2001 a fost evidenţiat faptul că pacienţii cu psoriazis sever au un risc de a dezvolta un cancer (tumoare malignă) de circa două ori mai mare comparativ cu populaţia generală, în timp ce aceia a căror psoriazis era mai puţin sever prezentau un risc de 1,1 mai mare. Dintre tipurile de cancer cele mai frecvent întâlnite au fost limfoamele, cancere din sfera hematologiei, şi diverse tipuri de cancere cutanate, de piele, de tip non-melanom. Cauzele acestei asocieri mai frecvente, conform autorilor respectivi, nu a fost pe deplin elucidată, autorii menţionând faptul că pacienţii cu psoriazis sever, şi implicit care necesită un tratament pe cale generală, au un risc mai mare de a dezvolta un cancer. (Archives of Dermatology, 2001).
Articol complet la :
http://www.psoriasis.ro/psoriazis_descriere.php?id=107
Enbrel, INN-etanercept
Unii spun ca aceasta este solutia cea mai buna pentru psoriazis
Va las pe voi sa cititi cele 333 pagini de la adresa : http://www.emea.europa.eu/humandocs/PDFs/EPAR/Enbrel/H-262-PI-ro.pdf
sau un rezumat la : http://psoriazis-deniplant.myforum.ro/enbrel-inn-etanercept-vt1066.html
Psoriazis-Abordarea naturala
Am gasit cateva indicatii pentru o abordare naturala a psoriazisului.Dupa ce le veti incerca pe toate , amintiti-va ca Deniplant este un produs 100% natural si pentru a urma o cura cu acest ceai nu trebuie sa va chinuiti atat.
Articol integral la:http://www.emedonline.ro/natural+content.id+29.htm
Cauza si tratamentul psoriazisului, o afectiune a pielii foarte suparatoare si persistenta, continua sa ii uimeasca pe doctori. Ceea ce este de mare ajutor pentru un pacient ajuta putin sau deloc pe un altul.
Aceasta boala de regula prezinta solzi sidefii care se intind peste portiuni dispersate, cu dermatita, cu pielea rosie si aspra. Uneori poate acoperi tot corpul, dar cel mai frecvent se limiteaza la genunchi, coate si scalp. Tinde sa fie cronica, cu crize sau pusee iarna si mai putin suparatoare in lunile de vara. Psoriazisul este rar in copilarie. Un studiu pe 700 de pacienti a aratat ca 60-75 % au avut psoriazis continuu timp de 30 de ani. Unii, totusi, au remisii spontane pentru perioade de un an sau mai mult, sau chiar pentru tot restul vietii.
Tratament
1. Postiti 1-2 zile pe saptamana. Postul creste activitatea fagocitelor.
2. Adoptati regim alimentar fara grasimi, fara zahar. Grasimea si lipidele mobilizate din tesuturile corpului tind sa elimine din piele anumite substante iritante. Multi pacienti supraponderali raporteaza ameliorarea simptomelor odata cu pierderea in greutate.
3. Adoptati un regim alimentar strict vegetarian. Un medic din Carolina de Sud raporteaza ca la 150 din pacientii sai s-au ameliorat substantial simptomele cand au eliminat din dietele lor toate produsele provenite de la vite (lapte, unt, carne si produse derivate).
4. Adoptati o dieta fara gluten. Cercetatorii din Franta au demonstrat ca eliminarea alimentelor care contin gluten (grau, secara, orz si ovaz) au produs „remarcabile ameliorari” la pacientii cu psoriazis cu mai putine episoade acute.
5. Bai de soare. Expuneti-va zilnic la soare, cat de mult soare tolerati fara sa va ardeti. Nu folositi nici un sapun, lotiuni sau unguente inainte de expunerea la soare. O baie zilnica in mare, urmata de plaja duce la ameliorare la 96% din 1000 de pacienti intr-o luna. Baile in mare au fost raportate ca benefice in psoriazis. O baie de sare poate fi benefica pentru cei care nu stau langa mare dar nu frecati prea dur deoarece apar iritatii ale pielii.
6. Tratamentul pentru scalp. Deoarece razele ultraviolete nu patrund prin par, este dificil sa tratam psoriazisul de pe scalp cu lumina soarelui. Un masaj zilnic cu ulei de masline si un turban facut apoi cu un prosop cald peste par, urmat de un sampon, este cel mai bun tratament pentru psoriazisul de pe scalp. Masajul si prosopul fierbinte desprind solzii si fac ca sa poata fi mai usor inlaturati cu sampon. Trecerea unui pieptene prin par in timpul samponarii va ajuta de asemenea la inlaturarea solzilor.
7. Evitati lezarea pielii. Noi leziuni de psoriazis se pot produce iar cele usoare se pot agrava prin orice traumatizari ale pielii. Aveti grija sa nu se produca nici o trauma chimica la nivelul pielii din pricina unguentelor, sapunurilor, produselor cosmetice, sprayurilor de corp etc. Traumele fizice pot fi cauzate de abraziuni, haine care nu se potrivesc bine, vaccinuri, muscaturi de insecte sau arsuri solare etc.
8. Aplicatii uleioase. Unii pacienti sunt ajutati de aplicarea de substante cum ar fi uleiul de avocado sau glicerina pentru inmuierea leziunilor.
9. Tratamente cu febra artificiala. Incercati tratamente cu febra folosind apa fierbinte ( 44 grade Celsius) intr-o cada de baie pana cand temperatura orala ajunge la 39-40 grade Celsius (aceasta poate lua 15-25 de minute la un adult) si, reducand temperatura baii cu 5-7 grade, pastrati temperatura bucala la acest nivel timp de 25-45 de minute functie de comfortul pacientului. Aplicati cam 5 reprize de tratament pe saptamana timp de 3-4 saptamani la persoane care sunt in rest sanatoase. Aveti grija ca sa se mentina capul la racoare in tot timpul aplicatiilor ce presupun apa fierbinte. Nu aplicati acest tratament daca aveti boli asociate, cum ar fi boli de inima sau hipertensiune arteriala.
10. Dormiti sub paturi foarte calde ( unii recomanda paturi electrice) si purtati cele mai calde haine de noapte din tricot sau flanel pe care le puteti suporta. Incercati sa mentineti pielea cat mai calda posibil.
11. Pastrati extremitatile calde. Acest lucru va ajuta in egalizarea circulatiei sanguine.
12. Preparatele cu zinc s-au dovedit utile la unii pacienti. Exista si preparate pentru uz topic pe corp. Un farmacist va va putea recomanda ce va trebuie.
13. Acizii grasi esentiali, in special Omega–3 au fost de mare folos. S-au utilizat uleiurile de peste dar preferam mai mult uleiul de in care este cea mai bogata sursa vegetala de acizi grasi benefici. Se ia o lingura plina, pe cale orala, de doua ori pe zi. Unii pacienti au constatat ca si masarea cu ulei de in a leziunilor solzoase este de ajutor.
14. Un stil de viata cu un nivel scazut de stres. Stresul emotional este ades asociat cu puseurile. De vreme ce „sportul neutralizeaza stresul”, un program regulat de exercitii fizice in aer liber, 1-2 ore pe zi, sigur se va dovedi benefic.
Terapie revoluţionară pentru tratarea psoriazisului
Terapie revoluţionară pentru tratarea psoriazisului
Alina GHENCEA (alina.ghencea@telegrafonline.ro)
Şeful Clinicii Dermato-Venerice, dr. Gheorghe Nicola: “Este cel mai modern tratament care există la ora actuală în lume. Este un tratament uşor de efectuat, la îndrumarea medicului dermatolog. În tot acest timp, bolnavii sînt atent monitorizaţi.”
Domnul doctor are perfecta dreptate . Un medicament de ultima generatie pentru tratarea psoriazisului. Dar domnul doctor a uitat sa ne spuna la ce sa ne asteptatm daca folosim acest produs, adica ce reactii secundare sau adverse pot aparea. Sau poate ca daca ar fi expus acest lucru , ar fi ocupat cateva paginii de ziar. Puteti gasi mai multe informatii despre acest aspect pe forum la adresa: http://psoriazis-deniplant.myforum.ro/viewtopic.php?p=5360#5360
http://www.emea.europa.eu/humandocs/PDFs/EPAR/Enbrel/H-262-PI-ro.pdf
luni, 29 decembrie 2008
POZE PSORIAZIS
POZE PSORIAZIS
Desigur, puteti gasi POZE PSORIAZIS cautand pe GOOGLE PSORIAZIS si accesand obtiunea IMAGINI
Acolo veti gasi mai multe POZE PSORIAZIS si puteti gasi si POZE DENIPLANT,
pentru ca DENIPLANT este singurul care trateaza in exclusivitatea cauzele interne care declanseaza si intretin acesta boala.
Puteti gasi acolo POZE PSORIAZIS facute cand eram bolnav si am fost internat la SPITALUL MILITAR CENTRAL si eram tratat de catre Prof. DR. NEDELCU IOAN si de generalul ANTONESCU care era pe atunci sef la DERMATOLOGIE
Mai puteti gasi POZE PSORIAZIS si pe forumul nostru la www.psoriazis-deniplant.myforum.ro
unde pacientii care folosesc acum ceaiul DENIPLANt au postat pozelel lor pentru urmarirea evolutiei.
Si pe site-ul www.deniplant.ro puteti gasi si alte POZE PSORIAZIS
Desigur, puteti gasi POZE PSORIAZIS cautand pe GOOGLE PSORIAZIS si accesand obtiunea IMAGINI
Acolo veti gasi mai multe POZE PSORIAZIS si puteti gasi si POZE DENIPLANT,
pentru ca DENIPLANT este singurul care trateaza in exclusivitatea cauzele interne care declanseaza si intretin acesta boala.
Puteti gasi acolo POZE PSORIAZIS facute cand eram bolnav si am fost internat la SPITALUL MILITAR CENTRAL si eram tratat de catre Prof. DR. NEDELCU IOAN si de generalul ANTONESCU care era pe atunci sef la DERMATOLOGIE
Mai puteti gasi POZE PSORIAZIS si pe forumul nostru la www.psoriazis-deniplant.myforum.ro
unde pacientii care folosesc acum ceaiul DENIPLANt au postat pozelel lor pentru urmarirea evolutiei.
Si pe site-ul www.deniplant.ro puteti gasi si alte POZE PSORIAZIS
sâmbătă, 27 decembrie 2008
copil cu psoriazis
Am o fetita de 15 ani care are psoriazis de la 5 ani.
O mentin cu regim alimentar si cu unguente in caz de aparitie. Aparitiile sunt rare, mai ales dupa ce incalca regimul.
Ceaiul se administreaza numai sub forma lichida?
Se gaseste si sub forma de capsule?
cate se beau pe zi?
dar daca se inghite ceaiul macinat sub forma de praf?
Multumesc in avans pt raspunsuri
O mentin cu regim alimentar si cu unguente in caz de aparitie. Aparitiile sunt rare, mai ales dupa ce incalca regimul.
Ceaiul se administreaza numai sub forma lichida?
Se gaseste si sub forma de capsule?
cate se beau pe zi?
dar daca se inghite ceaiul macinat sub forma de praf?
Multumesc in avans pt raspunsuri
Buna seara
In mod normal ar fi trebui ca in 5 ani de zile sa va dati seama daca este bine sau nu sa folositi unguente. Va rog sa cititi pe forum (http://psoriazis-deniplant.myforum.ro/index.php)ce patesc cei care folosesc aceste medicamente.Sunt date acolo si efectele secundare si reactiile adverse pe care la produc unguentele.Pentru a nu fi acuzati de partizanat am postat integral continutul prospectelor.
Asadar puneti in balanta daca merita sau nu.
Fiind ceai,este normal sa fie sub forma lichida.trebuie baut 750ml /zi.
Va asigur ca ceaiul Deniplant are un gust placut si ii va place si fetitei chiar daca este mofturoasa la cuvantul ceai. Puteti sa-i spuneti compot daca vreti.
da este o solutie sa fie si inghitit, insa nu va garantam ca vor fi aceleasi rezultate.Au fost pacienti care au pus plantele in mancare. La unii a mers la altii nu.
Pana la urma, fiecare face cum crede de cuviinta, pentru ca de multe ori cum am spus, invatam din experienta celorlalti
Va asteptam si cu alte intrebari
Medicamente psoremiss
"PSOREMISS" Centru Medical Dermatologic
- TRATAMENT UNIC PENTRU PSORIAZIS FĂRĂ CORTICOIZI!
Centrele PSOREMISS fac parte dintr-o reţea internaţională, în care se pune un mare accent pe cercetare, pentru descoperirea celor mai noi soluţii de tratament în psoriazis.
Oare ei nu au auzit pana acum de DENIPLANT care trateaza in exclusivitate cauzele interne care declanseaza si intretin psoriazisul? Daca pun atata accent pe cercetrare, de ce nu doresc colaboararea pentru a descoperi noi procedee
Este important ca bolnavii să nu neglijeze boala şi să consulte un medic încă de la primele semne de manifestare a psoriazisului, în faza incipientă fiind mult mai uşor de tratat.
Asa este, dar ce facem cand medicii inca de la inceput recomanda unguente cu mai mult sau mai putin cortizon(sigur, poate nu este cazul psoremisului) .Pacientul foloseste aceste preparate si mai tarziu constata ca mai mult rau i-a facut
Va las pe voi sa puneti in balanta ce e mai bun pentru a trata psoriazisul
Eu cred ca experienta fiecaruia este mai valoroasa de cat toate cercetarile din lume.
De aceea acest blog cat si forumul de la adresa http://psoriazis-deniplant.myforum.ro/index.php
va stau la dispozitie.
Am fost la 3 medici dermatologi si toti trei m-au diagnosticat cu "eczema seboreica". Toti 3 mi-au recomandat 3 creme diferite dar nu pare sa func
Buna ziua, Am fost la 3 medici dermatologi si toti trei m-au
diagnosticat cu "eczema seboreica". Toti 3 mi-au recomandat 3 creme
diferite dar nu pare sa functioneze nici una dintre ele. As dori sa va
intreb daca ceaiul pe care dumneavoastra il distribuiti rezolva aceasta
problema? vindeca definitiv sau doar amelioreaza efectele dermatozei?
La mine se manifesta un pic diferit decat vad pe internet ca ar trebui sa
se fie: -Roseata pe fata, doar cand ma incalzesc sau la incalzirea
aerului/apei. (La dus se vede bine daca ma folosesc apa calda) Pe fata nu
am scuame si nici nu ma mananca (asa cum scrie pe internet). Mai degraba e
putin uleioasa zona cu eczema.-Pe cap am matreata uscata dar cu mult
inaintea aparitiei pe fata a roselii. -Pe cap ma tratez cu Minoxidil 5%
care da roade. (pe unde am dat, a disparut si matreata iar parul nu mai
cade in acelasi ritm)Credeti ca este eczema seboreica asa cum spun
medicii? Cum functioneaza tratamentul cu
ceaiul dumneavoastra? As dori sa comand doza minima pentru a testa daca
are efect si la mine, cum se face comanda? (mi-am vazut localitatea pe
lista fancourier de pe siteul dumneavoastra) - Locuiesc in judetul Cluj comuna..........P.S Ceaiul ajuta si la oprirea caderii parului?Multumesc,N...... V......
diagnosticat cu "eczema seboreica". Toti 3 mi-au recomandat 3 creme
diferite dar nu pare sa functioneze nici una dintre ele. As dori sa va
intreb daca ceaiul pe care dumneavoastra il distribuiti rezolva aceasta
problema? vindeca definitiv sau doar amelioreaza efectele dermatozei?
La mine se manifesta un pic diferit decat vad pe internet ca ar trebui sa
se fie: -Roseata pe fata, doar cand ma incalzesc sau la incalzirea
aerului/apei. (La dus se vede bine daca ma folosesc apa calda) Pe fata nu
am scuame si nici nu ma mananca (asa cum scrie pe internet). Mai degraba e
putin uleioasa zona cu eczema.-Pe cap am matreata uscata dar cu mult
inaintea aparitiei pe fata a roselii. -Pe cap ma tratez cu Minoxidil 5%
care da roade. (pe unde am dat, a disparut si matreata iar parul nu mai
cade in acelasi ritm)Credeti ca este eczema seboreica asa cum spun
medicii? Cum functioneaza tratamentul cu
ceaiul dumneavoastra? As dori sa comand doza minima pentru a testa daca
are efect si la mine, cum se face comanda? (mi-am vazut localitatea pe
lista fancourier de pe siteul dumneavoastra) - Locuiesc in judetul Cluj comuna..........P.S Ceaiul ajuta si la oprirea caderii parului?Multumesc,N...... V......
Buna ziua
Au fost pacienti cu acest diagnostic care si-au rezolvat definitiv problema.
O parte din ei au comentat si pe forum.
Atata timp cat ceaiul actioneaza exclusiv intern , se presupune ca rezolva
cauzele nu efectul la suprafata.
Eu nu am de unde sa stiu daca si tu iti vei rezolva problema. Acest lucru
depinde de organismul tau cum va reactiona. Fiecare raspunde in felul sau.
Eu nefiind medic nu pot sa afirm ca este sau nu dermatita . Numai ei sunt
in masura sa puna un diagnostic.
Pentru oprirea caderii parului sunt acele plante (regenerator par) din
care se face o tinctura care se aplica pe pielea capului .
Dupa data de 05.01,pentru a putea obtine produsele noastre cititi aici :
http://www.deniplant.ro/comanda-deniplant.htm
Pe scurt, cand primim banii expediem plantele
Alte detalii la :
0744827881
0212338973
Cu stima
Gheorghe Giurgiu
vineri, 26 decembrie 2008
Am fost bolnav de psoriazis
O carte pe care o consideram exceptionala, din multe puncte de vedere.
Sunt multe motive si este desigur mult de discutat privitor la subiectivitatea celui care apreciaza. Firma noastra insa considera ca cine a trecut prin chinurile unei boli, prin suferinte, prin umilinte, prin groaza neputintei, atunci cand i se arata o cale de salvare, stie sa aprecieze acea solutie.
Ca tehnoredactor al acestei superbe carti, pot spune ca a fost o experienta deosebita si a cunoaste un OM ca domnul Gheorghe Giurgiu, fie si in mediul virtual, este o sansa si o onoare.
Eu insumi am fost in pragul pensionarii pe caz de boala la varsta de 24 de ani, dupa tratamente intinse pe doi ani, cu medicamente costisitoare si traumatizante, din multe puncte de vedere. Atunci cand orizontul vietii mele s-a intunecat, am stiut ca ori scap, ori mor. Doar doua solutii mai erau. Astazi dupa 24 de ani, sunt fericit sa spun tuturor ca am ales bine cand am ales remediile naturiste. Este ceea ce va va povesti si domnul Giurgiu in carte:
Astazi exista un remediu natural, pe baza de plante, pentru aceasta boala chinuitoare, numita PSORIAZIS
Remediul se numeste DENIPLANT, face obiectul unui brevet de inventie si autorul sau, este domnul Gheorghe Giurgiu.
Cartea pe care o veti citi, este povestea unei vindecari, povestea unei idei, a unui brevet si chiar mai mult decat atat! Este povestea a ceea ce a urmat si ceea ce se petrece astazi cu acasta valoroasa idee si cu acest miraculos remediu natural, sub forma unui ceai din plante.
Despre aceasta carte se pot spune multe. Nimic insa nu poate egala citirea acesteia.
Cartea a fost conceputa sa ofere un mare grad de interactivitate, astfel, daca veti fi conectati la Internet, prin intermediul legaturilor din carte, veti putea accesa o serie de resurse de pe Internet, care va vor ajuta sa va clarificati orice nelamuriri legate de ceea ce inseamna tratamentul cu acest produs, DENIPLANT. Veti putea intra pe forumul de discutii si astfel puteti stabili legatura cu alti oameni care fie au urmat acest tratament si s-au vindecat, fie sunt in tratament.
Cu alte cuvinte, veti putea vedea miracolul vindecarii, cu proprii dumeavoastra ochi.
Ce alta bucurie mai mare decat vindecarea isi poate oare dori un suferind?
Pana si o simpla nevralgie dentara, uneori are efecte devastatoare asupra starii psihice, asupra suferindului si uneori, asupra celor apropiati. Cu cat mai mult atunci va fi bucuria celui suferind, in clipa cand vestea vindecarii se va asterne asupra ceasurilor de suferinta, ale bolnavului, ale familiei?
Va invit asadar sa descarcati aceasta carte deosebita. Ea este asemeni porumbelului alb, care aduce VESTEA PACII!
Imi exprim totodata prin aceasta modalitate, recunostinta profunda fata de efortul pe care l-a depus domnul Gheorghe Giurgiu pentru a oferi celor aflati in aceasta suferinta,
O SOLUTIE COMOD DE PUS IN PRACTICA
si care da rezultate!
Pentru descarcarea cartii, va invit sa faceti clic pe butonul
DOWNLOAD!
VA UREZ TUTUROR INSANATOSIRE GRABNICA SI
LECTURA PLACUTA!
joi, 25 decembrie 2008
Psoriazis Vulgaris - kak se lekuva?
Здравей, Трин!
Моят баща страда от псориазис. Наистина не се лекува, може да се полагат грижи да се облекчава и ограничава. Мехлемите са задължителни, а шампоаните - забранени. Само мек сапун и и нещо за раничките.
Шеди е права, че морето много помага. Не бива да изпускате нито едно лята. Раните направо изчезват и ефектът трае с месеци.
Само това мога да ти кажа, за друго лечение не знам. Но няма нищо страшно, псориазисът е много неприятен, но но е болка за умиране.
Моят баща страда от псориазис. Наистина не се лекува, може да се полагат грижи да се облекчава и ограничава. Мехлемите са задължителни, а шампоаните - забранени. Само мек сапун и и нещо за раничките.
Шеди е права, че морето много помага. Не бива да изпускате нито едно лята. Раните направо изчезват и ефектът трае с месеци.
Само това мога да ти кажа, за друго лечение не знам. Но няма нищо страшно, псориазисът е много неприятен, но но е болка за умиране.
Проучване на генодерматозите в България
Сдружение Булозна Епидермолиза стартира проучване на генодерматозите в България. Основната идея на сдружението е да помогне на хората страдащи от вродени кожни заболявания да живеят пълноценно. Целта е да се установят и обединят пациентите с някои от най-разпространените и най-тежко протичащи заболявания: епидермолизис булоза, ихтиозис, болест на Дарие, ксеродерма пигментозум, гигантски пигменти и съдови невуси, факоматози, атопичен дерматит, псориазис вулгарис . Информационният Център за Редки Болести и Лекарства Сираци подкрепя инициативата на СБЕ. Необходимо е активното участие на самите пациенти, техните семейства, лекуващи лекари както и цялата медицинската общественост. Можете да се включите и да допринесете за успеха на това проучване чрез попълване на специален регистрационен талон. За повече информация, натиснете тук
deniplant Натурален продукт при псориазис
deniplant Натурален продукт при псориазис
Бях болна на псориазис
Не диета или други ограничения,
Не миро
alopate или друга информация ...
- ПСОРИАЗИС
- Лупус еритематозус
- Херпесът
- Дерматит
- IHTIOZA
Дано никога не ви изоставя.
Всеки път, когато се отказвай от него.
Използване на лечебни растения DENIPLANT
Има ли шанс да ви кажа: "Аз бях болна от псориазис"
"Дори, ако не мога да повярвам, че това, което прочетох и това, което днес, аз съм убеден, че рано или късно, вие помните DENIPLANT"
Бях болна на псориазис
Не диета или други ограничения,
Не миро
alopate или друга информация ...
- ПСОРИАЗИС
- Лупус еритематозус
- Херпесът
- Дерматит
- IHTIOZA
Дано никога не ви изоставя.
Всеки път, когато се отказвай от него.
Използване на лечебни растения DENIPLANT
Има ли шанс да ви кажа: "Аз бях болна от псориазис"
"Дори, ако не мога да повярвам, че това, което прочетох и това, което днес, аз съм убеден, че рано или късно, вие помните DENIPLANT"
Псориазис - лечение
Псориазис - лечение
Псориазисът не е толкова болест на кожата, а преди всичко заболяване на целия организъм, който обикновено е свръхинтоксикиран. Може да се каже, че псориазисът е очистителна реакция на организма, който се освобождава от токсините през кожата. Ето защо е погрешно да се използват мазила за ликвидиране на обривите. Подобен метод на лечение няма ефект, тъй като след кратък период от време обривите се появяват отново; всички болни, подлагали се на такова лечение, са се убедили в това. Чрез местно въздействие върху плаките се атакуват признаците на болестта, но не и истинската причина за тяхното появяване.
В случая е по-уместно да се обърне първостепенно внимание върху нарушената функция на някой от отделителните органи, вследствие на което тъканите не се освобождават по нормален път от натрупаните токсини, а се отделят през кожата.
Очистване. Най-важното при лечението на заболяването е възстановяването на доброто функциониране на дебелото черво, черния дроб, бъбреците, жлезите, лигавиците и т. н. Това може да стане чрез пълното очистване на организма и на органите и системите, посредством методиките, разработени от Здравен център “Дар” /Вж. Очистване на организма, Книга 1 на Енциклопедия за здраве “Дар”/.
Много добри резултати могат да се постигнат и чрез дозираното въздържане от храна или разтоварителните режими. Техниката, правилата и противопоказанията на тези методи са разгледани подробно в Книга 2 на Енциклопедия за здраве “Дар”.
Диета. Подходящата диета е от изключително значение за успешното и трайно повлияване на заболяването. Препоръчва се употребяването на вегетарианска, млечно-растителна храна с повече плодове и зеленчуци.
От менюто задължително трябва да се изключат месото и месните произведения, гъбите, фъстъците, кафето и какаото, тъй като те отделят при обмяната си в организма големи количества разпадни продукти от белтъчини и нуклеинови киселини. Забранява се също така употребата на бял хляб и бялобрашнени изделия, лютиви, пикантни и дразнещи храни, тютюн и алкохол; болният трябва да премахне още от менюто си захарта, оцета, киселите плодове, бобовите растения. Особена вреда носи солта, тъй като тя задържа в организма течностите и разтворените в тях отпадни обменни продукти; ето защо употребата на сол трябва да се сведе до минимум.
В диетата трябва да се включат предимно алкализиращи храни /Вж. Книга 1 на Енциклопедия за здраве “Дар”/, като сред тях трябва да се постави акцент на картофите.
Приемането на повече течности е задължително.
Фитотерапия. Тя има голямо значение като съпътстващ елемент при комплексното лечение на псориазиса. Ето една подходяща билкова рецепта с доказан ефект.
Взима се 10 г дъбова кора, по 20 г росопас, орехови черупки и бял равнец, по 30 г върбова кора, змийско мляко, великденче и невен, 40 г ливадно отвратниче и 50 г коприва. 1 ч. лъж. от сместа се попарва, кисне 3 мин, прецежда се и се пие на глътки; пие се през целия ден до 1-1,5 л.
От природните средства се препоръчват също така уринотерапия във всички нейни разновидности /Вж. по-подробно Уринотерапия, изд. “Дар”/, слънчеви бани /необходимо да се използват главно сутрешните лъчи/, рефлекторен масаж, правилно дишане, закаляване, автотренинг. Ваните също са изпитано средство за борба с това коварно заболяване. Ваните се правят с отвара от полски хвощ, лайка, дъбови кори или слез.
Няколко пъти на ден плаките се киснат по 15-20 мин в отвара от хвощ, живовлек, кантарион, лайка, смрадлика, подбел, коприва /лист и корен/, репей. Една шепа билка, самостоятелна или комбинация, се вари в 3 л вода 10 мин. Кисне 30 мин и се прецежда.
Като помощно средство за лекуване на псориазиса в Здравен център “Дар” се използват и специално приготвени мехлеми.
Слънчевите бани, сутрин до 10 ч и вечер, след 17 ч, обливането със слънчева вода и къпането в морска вода могат да заменят вечерното киснене в отвара.
Грижи за кожата. Не бива, разбира се, да се пренебрегват и системните грижи за кожата. Препоръчва се измиване с катранен или серен сапун, избягване на шампоани и препарати за къдрене, пристягащи и травмиращи кожата средства, които могат да влошат протичането на процеса. Кожата повече да бъде изложена на въздух.
Псориазисът не е толкова болест на кожата, а преди всичко заболяване на целия организъм, който обикновено е свръхинтоксикиран. Може да се каже, че псориазисът е очистителна реакция на организма, който се освобождава от токсините през кожата. Ето защо е погрешно да се използват мазила за ликвидиране на обривите. Подобен метод на лечение няма ефект, тъй като след кратък период от време обривите се появяват отново; всички болни, подлагали се на такова лечение, са се убедили в това. Чрез местно въздействие върху плаките се атакуват признаците на болестта, но не и истинската причина за тяхното появяване.
В случая е по-уместно да се обърне първостепенно внимание върху нарушената функция на някой от отделителните органи, вследствие на което тъканите не се освобождават по нормален път от натрупаните токсини, а се отделят през кожата.
Очистване. Най-важното при лечението на заболяването е възстановяването на доброто функциониране на дебелото черво, черния дроб, бъбреците, жлезите, лигавиците и т. н. Това може да стане чрез пълното очистване на организма и на органите и системите, посредством методиките, разработени от Здравен център “Дар” /Вж. Очистване на организма, Книга 1 на Енциклопедия за здраве “Дар”/.
Много добри резултати могат да се постигнат и чрез дозираното въздържане от храна или разтоварителните режими. Техниката, правилата и противопоказанията на тези методи са разгледани подробно в Книга 2 на Енциклопедия за здраве “Дар”.
Диета. Подходящата диета е от изключително значение за успешното и трайно повлияване на заболяването. Препоръчва се употребяването на вегетарианска, млечно-растителна храна с повече плодове и зеленчуци.
От менюто задължително трябва да се изключат месото и месните произведения, гъбите, фъстъците, кафето и какаото, тъй като те отделят при обмяната си в организма големи количества разпадни продукти от белтъчини и нуклеинови киселини. Забранява се също така употребата на бял хляб и бялобрашнени изделия, лютиви, пикантни и дразнещи храни, тютюн и алкохол; болният трябва да премахне още от менюто си захарта, оцета, киселите плодове, бобовите растения. Особена вреда носи солта, тъй като тя задържа в организма течностите и разтворените в тях отпадни обменни продукти; ето защо употребата на сол трябва да се сведе до минимум.
В диетата трябва да се включат предимно алкализиращи храни /Вж. Книга 1 на Енциклопедия за здраве “Дар”/, като сред тях трябва да се постави акцент на картофите.
Приемането на повече течности е задължително.
Фитотерапия. Тя има голямо значение като съпътстващ елемент при комплексното лечение на псориазиса. Ето една подходяща билкова рецепта с доказан ефект.
Взима се 10 г дъбова кора, по 20 г росопас, орехови черупки и бял равнец, по 30 г върбова кора, змийско мляко, великденче и невен, 40 г ливадно отвратниче и 50 г коприва. 1 ч. лъж. от сместа се попарва, кисне 3 мин, прецежда се и се пие на глътки; пие се през целия ден до 1-1,5 л.
От природните средства се препоръчват също така уринотерапия във всички нейни разновидности /Вж. по-подробно Уринотерапия, изд. “Дар”/, слънчеви бани /необходимо да се използват главно сутрешните лъчи/, рефлекторен масаж, правилно дишане, закаляване, автотренинг. Ваните също са изпитано средство за борба с това коварно заболяване. Ваните се правят с отвара от полски хвощ, лайка, дъбови кори или слез.
Няколко пъти на ден плаките се киснат по 15-20 мин в отвара от хвощ, живовлек, кантарион, лайка, смрадлика, подбел, коприва /лист и корен/, репей. Една шепа билка, самостоятелна или комбинация, се вари в 3 л вода 10 мин. Кисне 30 мин и се прецежда.
Като помощно средство за лекуване на псориазиса в Здравен център “Дар” се използват и специално приготвени мехлеми.
Слънчевите бани, сутрин до 10 ч и вечер, след 17 ч, обливането със слънчева вода и къпането в морска вода могат да заменят вечерното киснене в отвара.
Грижи за кожата. Не бива, разбира се, да се пренебрегват и системните грижи за кожата. Препоръчва се измиване с катранен или серен сапун, избягване на шампоани и препарати за къдрене, пристягащи и травмиращи кожата средства, които могат да влошат протичането на процеса. Кожата повече да бъде изложена на въздух.
Каква е етиологията на псориазиса?
За развитие на заболяването оказват роля генетични и фактори на околната среда.
генетични фактори - HLA- B13, -B17 и -Cw6 най- често се асоциират с плакатната форма на псориазис. Не се отхвърля възможността за полигенно (мултифакторно) унаследяване, въпреки че у редица фамилии се наблюдава автозомно доминантно унаследяване с намалена пенетрантност. Проучвания сред близнаци показват конкордантност в 73% от еднояйчните и 20% сред двуяйчните близнаци.
Локални фактори влошаващи псориазиса:
травма - всички видове травма се асоциират с развитие на плакатен псориазис (физична, химична, електрически ток, хирургична, инфекциозна и възпалителна). Ексцесивното разчесване може да влоши локализиран псориазис. Развитието на псориатични плаки на мястото на травмата се обозначава като феномен на Kцbner.
слънчева светлина - при повечето пациенти слънчевата светлина се отразява благоприятно на псориазиса. Все пак малка част от хората съобщават за агравиране на симптомите от силната слънчева светлина и влошаване на заболяването през лятото. Слънчевото изгаряне води до поява на псориатични плаки чрез феномена на Kцbner.
Системни фактори влошаващи псориазиса:
ифекции - стрептококовата инфекция на фаринкса предизвиква поява на един от клиничните варианти на псориазис- psoriasis guttata. Предполага се, че субклиничната стрептококова колонизация или свръхрастеж, са отговорни за рефракторния плакатен псориазис.
HIV - при инфектираните с HIV инфекция се наблюдава активиране и влошаване на псориазиса.
лекарства - най-често обвинявани лекарства за екзацербация на псориазис са литиеви соли, бета блокери, АСЕ инхибитори, тетрациклин, нестероидни противовъзпалителни, антималарици.
психологични/емоционални фактори - много от пациентите съобщават за влошаване на състоянието след психологичен стрес. Няма ясна причинно следствена връзка между екзацербацията на заболяването и стреса. Вероятно пациентите в стресово напрежение показват намалена способност за сътрудничество при лечението на кожното заболяване. Интензивният сърбеж и разчесването при тревожни и депресивни състояния допринася за възникване на Kцbner феномен.
тютюнопушене - повишен риск съществува при пушачи.
алкохол - акохолът се счита за рисков фактор предимно при млади и мъже на средна възраст.
ендокринни фактори - тежестта на псориазиса варира в зависимост от хормоналните промени. Пиковете на заболяването са през пубертета и менопаузата. По време на бременност симптомите се подобряват, а в постпарталния период отново се влошават.
генетични фактори - HLA- B13, -B17 и -Cw6 най- често се асоциират с плакатната форма на псориазис. Не се отхвърля възможността за полигенно (мултифакторно) унаследяване, въпреки че у редица фамилии се наблюдава автозомно доминантно унаследяване с намалена пенетрантност. Проучвания сред близнаци показват конкордантност в 73% от еднояйчните и 20% сред двуяйчните близнаци.
Локални фактори влошаващи псориазиса:
травма - всички видове травма се асоциират с развитие на плакатен псориазис (физична, химична, електрически ток, хирургична, инфекциозна и възпалителна). Ексцесивното разчесване може да влоши локализиран псориазис. Развитието на псориатични плаки на мястото на травмата се обозначава като феномен на Kцbner.
слънчева светлина - при повечето пациенти слънчевата светлина се отразява благоприятно на псориазиса. Все пак малка част от хората съобщават за агравиране на симптомите от силната слънчева светлина и влошаване на заболяването през лятото. Слънчевото изгаряне води до поява на псориатични плаки чрез феномена на Kцbner.
Системни фактори влошаващи псориазиса:
ифекции - стрептококовата инфекция на фаринкса предизвиква поява на един от клиничните варианти на псориазис- psoriasis guttata. Предполага се, че субклиничната стрептококова колонизация или свръхрастеж, са отговорни за рефракторния плакатен псориазис.
HIV - при инфектираните с HIV инфекция се наблюдава активиране и влошаване на псориазиса.
лекарства - най-често обвинявани лекарства за екзацербация на псориазис са литиеви соли, бета блокери, АСЕ инхибитори, тетрациклин, нестероидни противовъзпалителни, антималарици.
психологични/емоционални фактори - много от пациентите съобщават за влошаване на състоянието след психологичен стрес. Няма ясна причинно следствена връзка между екзацербацията на заболяването и стреса. Вероятно пациентите в стресово напрежение показват намалена способност за сътрудничество при лечението на кожното заболяване. Интензивният сърбеж и разчесването при тревожни и депресивни състояния допринася за възникване на Kцbner феномен.
тютюнопушене - повишен риск съществува при пушачи.
алкохол - акохолът се счита за рисков фактор предимно при млади и мъже на средна възраст.
ендокринни фактори - тежестта на псориазиса варира в зависимост от хормоналните промени. Пиковете на заболяването са през пубертета и менопаузата. По време на бременност симптомите се подобряват, а в постпарталния период отново се влошават.
A psoriasis szokványos megjelenési formái
A psoriasis szokványos megjelenési formái
A leggyakoribb típus a plakkos psoriasis, mely állandósult formája a betegségnek, az elváltozásokat általában vastag ezüstös pikkelyek fedik.
A psoriasis guttata-t gyakran tonsillitis indítja be.Az egész testet érinti.
A hajlati psoriasis a nagy hajlatokban fordul elő (genitocruralis terület
A leggyakoribb típus a plakkos psoriasis, mely állandósult formája a betegségnek, az elváltozásokat általában vastag ezüstös pikkelyek fedik.
A psoriasis guttata-t gyakran tonsillitis indítja be.Az egész testet érinti.
A hajlati psoriasis a nagy hajlatokban fordul elő (genitocruralis terület
A psoriasis kezelési lehetõségei
A psoriasis kezelési lehetõségei
Prof. Dr. Hunyadi János
Összefoglalás
A psoriasis az egyik leggyakoribb bõrbetegség, amely krónikus lefolyása, recidívára való hajlama miatt megkeseríti a betegek életét. Nem fertõzõ, az életet nem veszélyezteti. A közlemény összefoglalja a betegség tüneteit, a psoriasis kifejlõdését befolyásoló tényezõket, valamint a rendelkezésünkre álló terápiás lehetõségeket.
Kulcsszavak
pikkelysömör, terápia, fénykezelés, fototerápia
Bevezetés
A pikkelysömör (psoriasis) egyike a legrégebben ismert makacs, sajátos bõrbetegségeknek, leírását már a görög és római orvosok mûveiben is olvashatjuk. Minden életkorban és mindkét nemben egyaránt elõfordul, leggyakrabban a
2-3. évtizedben jelentkezik elõször. Klíma- és étrendi változások, idegi behatások, krízishelyzetek után, néha lázas betegséget követõen jelentkezik és spontán is visszafejlõdhet. Az európai országokban, így Magyarországon is a népesség mintegy 1,5-2%-át érinti (1).
Tünetek
Kezdetben csak meghatározott helyeken jelentkeznek a viaszfehér, alvadt gyertyacseppre emlékeztetõ, vaskos pikkelyes felrakódásokkal borított kiütések. Máskor, fõleg a gyermekkori esetekben, az egész testen egyszerre, kölesnyi, rövid idõ múlva hámló, apró, élénkvörös elváltozások keletkeznek. A tünetek nem nedveznek, nem fertõzõdnek felül és nem fekélyesednek ki. A beteg egyének belsõ szerveiben a bõrbetegséggel összefüggõ mûködészavart kimutatni nem lehet.
A psoriasis lefolyása betegenként különbözõ. Vannak, akiknél a tünetek kis területre lokalizálva évtizedeken át szinte ugyanazon állapotban mutatkoznak, míg másoknál az akut fellángolásokat tünetmentes idõszakok követik (1).
A diagnózis felállítása
A kezeletlen pikkelysömörös bõrjelenségeket elsõsorban a jellegzetes, viaszfehér pikkelyképzõdés jellemzi. A típusos klinikai kép alapján szakorvos számára nem jelent problémát a psoriasis diagnózisának felállítása. Ismételten elõfordul azonban napjainkban is, hogy helytelenül állítják fel a diagnózist, ami a legnagyobb problémát akkor jelenti, ha a beteg vérbajban szenved. Sajnálatos módon az utóbbi évek során hazánkban is jelentõsen megemelkedett a szifiliszben szenvedõk száma, így ez a minden dermatózist utánozni képes betegség a másodlagos stádiumában jelentkezõ kiütései révén könnyen megtévesztheti a gyakorlattal nem rendelkezõ vizsgálót. A problémát ilyenkor az jelenti, hogy a szifiliszes beteg a helyes diagnózis felállításáig számos egészséges egyént fertõzhet meg. A szifilisz kizárását, illetve igazolását szerológiai teszt (például VDRL) végzése teszi lehetõvé.
A psoriasis etiológiája
A betegség kóreredete ma sem tisztázott. A psoriasist – mivel egyes családokban halmozottan fordul elõ – az öröklõdõ betegségek közé sorolják (2). Mind a klinikai megfigyelések, mind a laboratóriumi vizsgálatok eredményei arra utalnak, hogy a pikkelysömörös alkat lényege egy speciális reaktív gyulladáskészség. A betegség kialakulását és lefolyását immunológiai, idegi, hormonális, táplálkozási és külsõ környezeti hatások egyaránt befolyásolják. Sokszor szerepel provokáló tényezõként bakteriális gócfertõzés. Ennek tisztázása miatt célszerû fogászati, fül-orr-gégészeti és nõgyógyászati vizsgálatot végeztetni (1).
A bõr olyan önszabályozó szervrendszer, melynek elsõdleges feladata a szervezet és a környezet harmonikus elválasztása. A bõr környezettõl való elválasztást megvalósító funkcióval rendelkezõ legfontosabb rétege a felhám (epidermisz). A bõr hámsejtjei az egészséges bõrben 21-28 nap alatt jutnak el az alsó sejtsorból a legfelsõig. Ez az idõ a psoriasisos hámban 3-4 napra rövidül, ami azt eredményezi, hogy a legfelsõ réteg hámsejtjei éretlenek. Az epidermisz legfelsõ rétegébe jutó, maggal rendelkezõ hámsejtek képtelenek biztosítani a bõr külvilág felé történõ lezárását (1).
A betegség kialakulásában fontos szerepet játszanak az aktivált neutrofil granulociták és a T limfociták (1, 3, 4) valamint e sejtek által termelt mediátorok (citokinek, leukotriének, eicosanoidok). A psoriasis lefolyását elõnyösen befolyásolják az immunrendszer sejtjeire ható gyógyszerek (például Cyclosporin A, Methotrexat). Ezek az adatok a psoriasis autoimmun eredetére utalnak, ez azonban napjainkig nem nyert egyértelmû igazolást (4).
A genetikai hajlam miatt érthetõ, hogy nem ismerünk olyan gyógyszert vagy kezelési eljárást, amelynek segítségével végleges gyógyulás lenne elérhetõ. A terápiás lehetõségek azonban biztosítják a tünetmentesség elérését, melyhez általában négy-hat hétig tartó kezelésre van szükség. A hoszszabb-rövidebb ideig fennálló panaszmentes idõszakot azonban a psoriasis ismételt kiújulása követheti.
Helyi terápia
A kezelés elsõ lépése a pikkelyek leoldása, melyet helyileg alkalmazott, általában
5-10% szalicilt tartalmazó kenõcsökkel érhetünk el. A pikkelyek eltávolítása után a fokozott hámsejtosztódás és a gyulladásos folyamat gátlása, valamint a hámsejtek érésének serkentése a cél. Ezeket a hatásokat lokálisan használt készítményekkel, például dithranol-, kortikoszteroid- és vitamintartalmú kenõcsökkel érhetjük el a leghatékonyabb módon (5). Kortikoszteroidtartalmú külsõ terápia esetén, mivel krónikus, recidiváló betegségrõl van szó, számolni kell a hosszan tartó kortikoszteroidkezelés mellékhatásaival.
A helyi kezelést támogatják a szervezet egészére ható balneoterápiás, diétás és klímaterápiás tényezõk is. Psoriasisos betegek étrendjében sok gyümölcs fogyasztása mellett elsõsorban az állati zsírok, kisebb mértékben az állati fehérjék megszorítását ajánlják. Régebben rendszeresen adtak kúraszerûen C- és B- vitamint.
Pszichoterápia
Mivel a psoriasis kialakulását pszichés traumák, idegi krízishelyzetek provokálhatják, indokolt a betegeknek nyugtatószereket adni. Psoriasisban, mint minden olyan betegségnél, amely a neuroendokrin rendszer befolyásolása alatt áll, az idegrendszerre kifejtett hatások lényegesen befolyásolják a tünetek kifejlõdési hajlamát, illetve visszafejlõdését. Ennek megfelelõen nem meglepõ, hogy pszichoterápiával a beteg állapota javítható. Sok esetben, fõleg a súlyos, gyakran kiújuló tünetek esetén szükséges lehet a beteg pszichés vezetése (6).
Megfigyelték, hogy szívbetegség miatt szedett béta-blokkolók a psoriasist provokálhatják és lassíthatják a betegség tünetmentessé válását (7).
Balneoterápia
Az orvosok és a laikusok körében egyaránt régóta ismert, hogy a makacs, idült psoriasisos betegeknél jó hatású lehet a balneoterápia. Magyarországon elsõsorban a harkányi, a mezõkövesdi és a parádi kénes víz jön szóba psoriasisellenes gyógyfürdõként.
A holt-tengeri só hatékonyságát számos betegség kapcsán leírták. A holt-tengeri balneoterápia során a psoriasisos bõrtünetekre kifejtett hatás összetett. Ilyenkor a speciális fényviszonyok miatt inkább balneo-fototerápiáról beszélhetünk, azonban számolni kell a holt-tengeri sós víz kedvezõ hatásával is. Psoriasisban szenvedõk tünetes és tünetmentes bõrébõl, valamint egészséges egyének biopsziás anyagából származó sejttenyészetekben kimutatták, hogy a holt-tengeri sós víz fontos alkotóelemei, a magnéziumklorid, valamint a magnéziumbromid gátolják a fibroblaszt növekedést (8, 9). Ezen túlmenõen az is igazolt, hogy a humán polimorfonukleáris leukocitákban a magas koncentrációjú magnéziumion gátolja az eicosanoidképzést, így gátolja a granulociták gyulladáskeltõ aktivitását (10).
A balneoterápia jó hatásának létrejöttében a fent leírtakon kívül fontos szerep jut a klímaváltozásnak, a napfénybesugárzásnak, a megváltozott étrendnek, valamint a stresszmentes környezetnek.
Szisztémás kezelés
Ha a betegség a testfelszín több mint 10-15%-át érinti, a helyi kezeléssel elérhetõ eredmény korlátozott. Ilyenkor a leggyakrabban használt szer az aromás retinoid (Neotigason), amely elõsegíti a hámsejtek érését. Másik lehetõség a Methotrexat adása, amely elsõsorban a hámsejtekre kifejtett osztódást gátló tulajdonsága révén hat. Mindkét kezelés alkalmazásakor figyelemmel kell lennünk az esetleges mellékhatásokra, melyek miatt a betegek rendszeres ellenõrzése indokolt (1). A kortikoszteroidkezelés belsõleg alkalmazva is javítja a bõrtüneteket, azonban a szteroid leépítésekor az eredetinél súlyosabb tünetek kialakulásával kell számolni, ezért ez a kezelés psoriasisban ellenjavalt.
Fényterápiás eljárások
A látható fényt hullámhossz alapján három tartományra osztották a fizikusok, így UV-A, UV-B és UV-C fénysugarakról beszélhetünk. A napsugárból származó UV-C bõrre kifejtett hatásával praktikusan nem kell számolnunk, mivel ez a tartomány a légkörben elnyelõdik. Az a felismerés, hogy a különbözõ hullámhosszú sugarak a bõr sejtjeire és alkotó elemeire különbözõ hatást fejtenek ki, megfogalmazta a speciális fényforrások és fénykezelési eljárások kifejlesztése iránti igényt. Így napjainkban több modern fényforrást alkalmazó eljárással rendelkezünk, melyek lehetõvé teszik számos bõrbetegség hatékony kezelését. A fény által kifejtett hatást kedvezõen befolyásolhatjuk külsõleg vagy belsõleg adott fényérzékenyítõ szerekkel, valamint holt-tengeri sót tartalmazó, hipertóniás sós vízben történõ besugárzás révén.
Fotokemoterápia
Kimutatták, hogy a 330-370 nm-es hullámhosszú fénybesugárzás hatására a psoralen az élõ sejtek magjában lévõ DNS timidinjeihez kötõdik és a kettõs fonatú DNS szálai között kovalens keresztkötést hoz létre. Ennek következtében a sejt átmenetileg osztódásra nem képes (11). Kezdetben a fényérzékenyítõ szert (8-methoxi psoralen) külsõleg, ecsetelõ formájában alkalmazták (12, 13), majd Parrish és munkatársai (14), valamint Wolff és munkatársai (15) számoltak be arról, hogy fényérzékenyítõ gyógyszer szájon át történõ adását követõ UV-A besugárzás hatására a súlyos psoriasisos betegek bõre tünetmentessé válik. A kezelés PUVA (Psoralen+UVA) terápiaként vált ismertté, és világszerte elterjedt (16, 17, 18).
A terápia egyik változata, amikor a fényérzékenyítõ szert fürdõvízben oldva, a bõrön át juttatják a szervezetbe (PUVA-fürdõ kezelés). Ilyenkor a fényérzékenyítõ hatás csak rövid ideig érvényesül, és így a kezelés a nyári hónapokban is biztonsággal alkalmazható (19).
Az uv-b kezelés
Szelektív UV-B fototerápia (sup); keskeny sávú (311 nm) UV-B kezelés
A psoriasis kezelésére sikerrel alkalmaznak különbözõ, speciálisan e betegség gyógyítására kifejlesztett fénybesugárzó készülékeket. A szelektív UV-B fototerápia esetén (SUP) olyan lámpát használnak, amelynek hullámhossztartománya 292,5–335 nm között van, és sugárzási maximuma 305 nm (17). Másik lehetõség egy olyan lámpa használata, amely 311 nm körüli sugárzási maximummal rendelkezik, míg más tartományban elhanyagolható a sugárzási intenzitása (20).
Feltételezik, hogy mindkét kezelés elsõsorban közvetlenül az osztódó hámsejtek genetikai állományát károsítja, azok osztódását gátolja, s így fejti ki psoriasisban a kívánt hatást.
Balneo-fototerápia
Tapasztalati tény, hogy a psoriasisos betegek a Holt-tenger melletti napozást követõen három-négy hétig tartó kúra alatt tünetmentessé válnak és betegségük aránylag hosszú ideig nem újul ki. Vízben vagy sós vízben történõ áztatást követõ UV-B besugárzás esetén csökken a minimál erythemadózis értéke, ami hozzájárulhat ahhoz, hogy fürdõzést követõen nõ a napégés veszélye (21). Abels és munkatársai adatai szerint szisztémás kezelés nélkül a Holt-tenger partján kezelt psoriasisos betegek 85,5%-a teljesen tünetmentessé vált vagy jelentõsen javult (22). A terápiás hatás kifejlõdése részben a koncentrált, speciális összetételû sót tartalmazó vízben történõ fürdéssel, részben a bõrt érõ speciális fényhatással magyarázható. Ez utóbbi Izrael földrajzi fekvésével függ össze. További fontos tényezõ, hogy a Holt-tenger 400 méterrel a tengerszint alatt van, s ez befolyásolja a bõrt érõ sugárzás spektrumát.
Szinkron balneo-fototerápia
A psoriasis kezelésére kidolgoztak egy olyan eljárást (szinkron balneo-fototerápia), amely a holt-tengeri körülmények mesterséges létrehozásával segíti elõ a betegek tünetmentessé válását. A kezelés lényege, hogy a betegek hipertóniás holt-tengeri sót (TOten MEer SAlz = TOMESA) tartalmazó vízben fürödve részesülnek UV-B tartományba tartozó keskeny sávú (311 nm) fénybesugárzásban. Az UV-B besugárzás vonatkozásában komputer által ellenõrzött készülék felügyeli a bõr típusának megfelelõ dozírozását, a víz összetételét és tisztaságát szûrõberendezés biztosítja. A kezelés hatékonyságát nagymértékben befolyásolja a terápia korrekt kivitelezése. A komputer által vezérelt, jól kontrollálható eljárás TOMESA néven vált ismertté és terjedt el Németországban (23, 24, 25). Magyarországon elõször Budapesten vezették be ezt a kezelési rendszert (26). Ma öt ilyen technikát alkalmazó, csak psoriasisos betegek kezelésére specializálódott központ mûködik (Budapest, Debrecen, Szeged, Pécs, Szombathely). Az e célból kifejlesztett, magas szintû technológia mellõzése esetén a tünetmentesség eléréséhez szükséges kezelési idõ megnõ, ami együtt jár azzal, hogy a betegek lassabban (vagy nem) válnak tünetmentessé, és így bõrüket a kívántnál nagyobb mennyiségû fény éri.
A fénykezelés mellékhatásai
Hosszan tartó fénykezelés esetén számolni kell a fény károsító mellékhatásaival, melyek közül a legfontosabb és legveszélyesebb a rákkeltõ hatás. Bõrre lokalizálódó rák indukálásának rizikója mindegyik fénykezelés esetén fennáll, a veszély valószínûsége egyenesen aránylik a bõr által elnyelt sugárzási dózissal. Mivel a tünetmentesség eléréséhez szükséges kezelés során leadott összesített sugárzási dózis a helyesen kivitelezett szinkron balneo-fototerápia esetén a legkisebb, ezért napjainkban ez a kezelés a legelõnyösebb a psoriasisos betegek számára.
A terápia kiválasztásának szempontjai
A psoriasis az életet nem veszélyeztetõ betegségek közé tartozik, így gyakran találkozunk olyan beteggel, akinek kezelését és gondozását nem bõrgyógyász irányítja. Ilyenkor az egyik legfontosabb, már említett veszély a téves diagnózis felállítása. További fontos tényezõ, hogy helytelen kezelés miatt erythroderma psoriaticum vagy generalizált psoriasis pustulosa alakulhat ki. A psoriasis ezen, ún. szövõdményes kórformái intézeti kezelést igényelnek, és napjainkban is az életet veszélyeztetõ betegségek közé tartoznak.
Kis kiterjedés esetén a helyi terápia általában elegendõ a tünetmentesség biztosításához, ennek elérését követõen javasolt vitaminokat (A, D, E) tartalmazó krémek használata.
Ha a tünetek a kültakaró 10-15%-át érintik, belsõ kezelést, foto-, fotokemo- vagy szinkron balneo-fototerápiát alkalmazhatunk. Kifejezetten súlyos esetekben célszerû a Neotigazonnal végzett belsõ kezelés fényterápiával való kombinált alkalmazása. Ezeknél a betegeknél általában a külsõleg adott gyógyszerek nem gyorsítják a tünetmentessé válást.
A kortikoszteroidtartalmú kenõcsök jó hatása és a betegség krónikus jellege miatt gyakran látjuk a szteroid mellékhatások tüneteit, amely a gyógyszer helyes megválasztásával és a kezelési módok változtatásával megelõzhetõ.
Béta-blokkolók adása a betegség kialakulását provokálhatja, késleltetheti a tünetmentessé válást.
Felhasznált irodalom
1. Hunyadi: psoriasis in: Dobozy, A., Horváth, A., Hunyadi, J., Schneider, I.: Bõrgyógyászat. Pp.: 212–225., Eklektikon Kiadó és Nyomdai Szolgáltató Kft., Budapest, 1998.
2. Henseler, T.: Genetics of psoriasis. Arch Dermatol Res 290, 463–476., 1998.
3. Csató, M., Dobozy, A., Hunyadi, J., Simon, M.: Polymorphonuclear leukocyte function in psoriasis vulgaris. Dermatol Monatsschr 169, 238–242., 1983.
4. Cormane, R. H., Hunyadi, J., Hamerlinck, F.: The fole of lymphoid cells and polymorphonuclear leukocytes in the pathogenesis of psoriasis. J Dermatol 3, 245–259, 1976.
5. Horváth, A.: A psoriasis klinikai vonatkozásai, patomechanizmusa és kezelése. Magyar Alapellátási Archívum 2, 151–157., 1999.
6. Gaston, L., Chrombez, J. C., Lassonde, M., Bernier, B., J., Hodgins, S.: Psychological stress and psoriasis: experimental and prospective correlational studies. Acta Derm Venereol Suppl (Stockh) 156, 37–43., 1991.
7. Heng, M. C., Heng, M. K.: Beta-adrenoceptor antagonist-induced psoriasiform eruption. Clinical and pathogenetic aspects. In J Dermatol 27, 619–627., 1988.
8. Levi, S. F., Shani, J., Politi, Y., Rubinchik, E., Brenner, S.: Inhibition of proliferation of psoriatic and healthy fibroblasts in cell culture by selected Dead-sea salts. Pharmacology 52, 321–328., 1996.
9. Shani, J., Sharon, R., Koren, R., Even, P. Z.: Effect of Dead-Sea brine and its main salts on cell growth in culture. Pharmacology 35, 339–347., 1987.
10. Ludwig, P., Petrich, K., Schewe, T., Diezel, W.: Inhibition of eicosanoid formation in human polymorphonuclear leukocytes by high concentrations of magnesium ions. Biol Chem Hoppe Seyler 376, 739–744., 1995.
11. Lynch, W. S., Roenigk, H. H. Jr.: Essentials for PUVA therapy. Guidelines for photochemotherapy. Cutis 20, 494–501., 1977.
12. Tronier, H., Schüle, D.: Sixth International Congress of Photobiology: Abstracts, Symposia and Contributed Papers., p340. Bochum, Germany, G. O. Schenck, 1972.
13. Weber, G.: Combined 8-methoxypsoralen and black light therapy of psoriasis. Technique and results. Br J Dermatol 90, 317–323., 1974.
14. Parrish, J. A., Fitzpatrick, T. B., Tanenbaum, L., Pathak, M. A.: Photochemotherapy of psoriasis with oral methoxsalen and longwave ultraviolet light. N Engl J Med 291, 1207–1211., 1974.
15. Wolff, K. W., Fitzpatrick, T. B., Parrish, J. A., Gschnait, F., Gilchrest, B., Honigsmann, H., Pathak, M. A., Tannenbaum, L.: Photochemotherapy for psoriasis with orally administered methoxsalen. Arch Dermatol 112, 943–950., 1976.
16. Hunyadi, J., Dobozy, A., Simon, M.: A psoriasis kezelésének új módszere, a photokemotherápia. Orvosi Hetilap 120, 4., 1979.
17. Hunyadi, J., Dobozy, A., Simon, M.: Bõrgyógyászati betegek fénykezelésével nyert tapasztalataink. Bõrgyógy Ven Szle 58, 76–82., 1982.
18. Lynch, W. S., Martin, J. S., Roenigk, H. H. Jr.: Clinical results of photochemotherapy. The Cleveland Clinic experience. Cutis 20, 477–480., 1977.
19. Szegedi, A., Bégány, Á., Hunyadi, J.: Successful treatment of generalized granuloma annulare with polyethylene sheet bath PUVA. Acta Derm Venereol 79, 84–85., 1999.
20. Wainwright, N, J., Dawe, R. S., Ferguson, J.: Narrowband ultraviolet B (TL-01) phototherapy for psoriasis: whic incremental regimen? Br J Dermatol 139, 410–414., 1998.
21. Schempp, C. M., Blumke, C., Schulte, M. J., Schopf, E., Simon, J. C.: Effect of various salt solutions on ultraviolet B-induced erythema and pigmentation. Hautarzt 49, 482–486., 1998.
22. Abels, D. J., Kattan, B. J.: Psoriasis treatment at the Dead Sea: a natural selective ultraviolet phototherapy. J Am Acad Dermatol 12, 639–643., 1985.
23. Gruner, S., Zwirner, A., Diezel, W., Boonen, H., Sonnichsen, N.: The effect of Tomesa therapy on epidermal Langerhans cells in experimental animals. Dermatol Monatsschr 176, 399–402., 1990.
24. Gruner, S., Zwirner, A., Boonen, H., Sonnichsen, N.: Effect of treatment with salt from the Dead Sea (Tomesa therapy) on epidermal Langerhans cells – a clinical study. Z Hautkr 65, 1146–1151., 1990.
25. Schiffner, R., Schiffner, R. J., Wolfl, G., Landthaler, M., Glassl, A., Walther, T., Hofstadter, F., Stolz, W.: Evaluation of a multicentre study of synchronous application of narrowband ultraviolet B phototherapy (ATL-01) and bathing in dead sea salt solution for psoriasis vulgaris. Br J Dermatol 142, 740–747., 2000.
26. Holló, P., Horváth, A.: A szinkron balneofototerápiás (TOMESA) készülékkel psoriasisos betegek kezelésében elért eredmények. Bõrgyógy Ven Szle 76, 2000.
Szakmai önéletrajz
1967-ben szereztem diplomát a Szegedi Szentgyörgyi Albert Orvostudományi Egyetemen. Ezután bõrgyógyász-kozmetológus, klinikai immunológus-allergológus szakorvosi képesítéseket szereztem. 1992 óta a Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrum Bõrgyógyászati Klinikáját vezetem.
1983-ban védtem meg az „Immunológiai folyamatok a psoriasis vulgaris patogenezisében” címû kandidátusi disszertációmat.
„A keratinociták sejtfelszíni tulajdonságai és a keratinocitatenyésztés gyakorlati alkalmazása” címû doktori értekezésem megvédésével 1993-ban szereztem meg az orvostudományok doktora tudományos fokozatot.
Kutatómunkám számos bõrbetegség (psoriasis, kután T sejtes limfóma, erysipelas, gyógyszerérzékenység, ulcus
cruris stb.) tanulmányozására terjed ki. A bõr immunrendszer-mûködése, a hámsejtek immunológiai szerepének vizsgálata, a sebgyógyulás mechanizmusa, valamint a sebgyógyulást befolyásoló tényezõk állnak kutatási érdeklõdésem központjában.
Számos hazai, illetve külföldi tudományos társaságnak tagja vagyok, például a Magyar Dermatológiai Társulat elnöke, a Német Magyar Dermatológiai Társaság elnöke, Magyar Allergológiai és Klinikai Immunológiai Társaság (MAKIT), Magyar Immunológiai Társaság, Német Dermatológiai Társaság (DDG), Európai Kutató Dermatológus Társaság (ESDR), Európai Dermato Venerológiai Akadémia (EADV), Európai Immundermatológiai Társaság (EIS) stb.
Részt veszek a Bõr- és Nemibetegségek Szakmai Kollégium, az Allergológiai és Immunológiai Szakmai Kollégium, az MTA klinikai immunológiai és hematológiai kutatásokkal foglalkozó Tudományos Bizottság, valamint az OTKA Bizottság munkájában.
18 könyvfejezet, 1 könyv, valamint 185 cikk publikálása fûzõdik a nevemhez.
A szerzõ levelezési címe:
Debreceni Egyetem Orvos-
és Egészségtudományi Centrum
Bõrgyógyászati Klinika
4012 Debrecen,
Nagyerdei krt. 98
Prof. Dr. Hunyadi János
Összefoglalás
A psoriasis az egyik leggyakoribb bõrbetegség, amely krónikus lefolyása, recidívára való hajlama miatt megkeseríti a betegek életét. Nem fertõzõ, az életet nem veszélyezteti. A közlemény összefoglalja a betegség tüneteit, a psoriasis kifejlõdését befolyásoló tényezõket, valamint a rendelkezésünkre álló terápiás lehetõségeket.
Kulcsszavak
pikkelysömör, terápia, fénykezelés, fototerápia
Bevezetés
A pikkelysömör (psoriasis) egyike a legrégebben ismert makacs, sajátos bõrbetegségeknek, leírását már a görög és római orvosok mûveiben is olvashatjuk. Minden életkorban és mindkét nemben egyaránt elõfordul, leggyakrabban a
2-3. évtizedben jelentkezik elõször. Klíma- és étrendi változások, idegi behatások, krízishelyzetek után, néha lázas betegséget követõen jelentkezik és spontán is visszafejlõdhet. Az európai országokban, így Magyarországon is a népesség mintegy 1,5-2%-át érinti (1).
Tünetek
Kezdetben csak meghatározott helyeken jelentkeznek a viaszfehér, alvadt gyertyacseppre emlékeztetõ, vaskos pikkelyes felrakódásokkal borított kiütések. Máskor, fõleg a gyermekkori esetekben, az egész testen egyszerre, kölesnyi, rövid idõ múlva hámló, apró, élénkvörös elváltozások keletkeznek. A tünetek nem nedveznek, nem fertõzõdnek felül és nem fekélyesednek ki. A beteg egyének belsõ szerveiben a bõrbetegséggel összefüggõ mûködészavart kimutatni nem lehet.
A psoriasis lefolyása betegenként különbözõ. Vannak, akiknél a tünetek kis területre lokalizálva évtizedeken át szinte ugyanazon állapotban mutatkoznak, míg másoknál az akut fellángolásokat tünetmentes idõszakok követik (1).
A diagnózis felállítása
A kezeletlen pikkelysömörös bõrjelenségeket elsõsorban a jellegzetes, viaszfehér pikkelyképzõdés jellemzi. A típusos klinikai kép alapján szakorvos számára nem jelent problémát a psoriasis diagnózisának felállítása. Ismételten elõfordul azonban napjainkban is, hogy helytelenül állítják fel a diagnózist, ami a legnagyobb problémát akkor jelenti, ha a beteg vérbajban szenved. Sajnálatos módon az utóbbi évek során hazánkban is jelentõsen megemelkedett a szifiliszben szenvedõk száma, így ez a minden dermatózist utánozni képes betegség a másodlagos stádiumában jelentkezõ kiütései révén könnyen megtévesztheti a gyakorlattal nem rendelkezõ vizsgálót. A problémát ilyenkor az jelenti, hogy a szifiliszes beteg a helyes diagnózis felállításáig számos egészséges egyént fertõzhet meg. A szifilisz kizárását, illetve igazolását szerológiai teszt (például VDRL) végzése teszi lehetõvé.
A psoriasis etiológiája
A betegség kóreredete ma sem tisztázott. A psoriasist – mivel egyes családokban halmozottan fordul elõ – az öröklõdõ betegségek közé sorolják (2). Mind a klinikai megfigyelések, mind a laboratóriumi vizsgálatok eredményei arra utalnak, hogy a pikkelysömörös alkat lényege egy speciális reaktív gyulladáskészség. A betegség kialakulását és lefolyását immunológiai, idegi, hormonális, táplálkozási és külsõ környezeti hatások egyaránt befolyásolják. Sokszor szerepel provokáló tényezõként bakteriális gócfertõzés. Ennek tisztázása miatt célszerû fogászati, fül-orr-gégészeti és nõgyógyászati vizsgálatot végeztetni (1).
A bõr olyan önszabályozó szervrendszer, melynek elsõdleges feladata a szervezet és a környezet harmonikus elválasztása. A bõr környezettõl való elválasztást megvalósító funkcióval rendelkezõ legfontosabb rétege a felhám (epidermisz). A bõr hámsejtjei az egészséges bõrben 21-28 nap alatt jutnak el az alsó sejtsorból a legfelsõig. Ez az idõ a psoriasisos hámban 3-4 napra rövidül, ami azt eredményezi, hogy a legfelsõ réteg hámsejtjei éretlenek. Az epidermisz legfelsõ rétegébe jutó, maggal rendelkezõ hámsejtek képtelenek biztosítani a bõr külvilág felé történõ lezárását (1).
A betegség kialakulásában fontos szerepet játszanak az aktivált neutrofil granulociták és a T limfociták (1, 3, 4) valamint e sejtek által termelt mediátorok (citokinek, leukotriének, eicosanoidok). A psoriasis lefolyását elõnyösen befolyásolják az immunrendszer sejtjeire ható gyógyszerek (például Cyclosporin A, Methotrexat). Ezek az adatok a psoriasis autoimmun eredetére utalnak, ez azonban napjainkig nem nyert egyértelmû igazolást (4).
A genetikai hajlam miatt érthetõ, hogy nem ismerünk olyan gyógyszert vagy kezelési eljárást, amelynek segítségével végleges gyógyulás lenne elérhetõ. A terápiás lehetõségek azonban biztosítják a tünetmentesség elérését, melyhez általában négy-hat hétig tartó kezelésre van szükség. A hoszszabb-rövidebb ideig fennálló panaszmentes idõszakot azonban a psoriasis ismételt kiújulása követheti.
Helyi terápia
A kezelés elsõ lépése a pikkelyek leoldása, melyet helyileg alkalmazott, általában
5-10% szalicilt tartalmazó kenõcsökkel érhetünk el. A pikkelyek eltávolítása után a fokozott hámsejtosztódás és a gyulladásos folyamat gátlása, valamint a hámsejtek érésének serkentése a cél. Ezeket a hatásokat lokálisan használt készítményekkel, például dithranol-, kortikoszteroid- és vitamintartalmú kenõcsökkel érhetjük el a leghatékonyabb módon (5). Kortikoszteroidtartalmú külsõ terápia esetén, mivel krónikus, recidiváló betegségrõl van szó, számolni kell a hosszan tartó kortikoszteroidkezelés mellékhatásaival.
A helyi kezelést támogatják a szervezet egészére ható balneoterápiás, diétás és klímaterápiás tényezõk is. Psoriasisos betegek étrendjében sok gyümölcs fogyasztása mellett elsõsorban az állati zsírok, kisebb mértékben az állati fehérjék megszorítását ajánlják. Régebben rendszeresen adtak kúraszerûen C- és B- vitamint.
Pszichoterápia
Mivel a psoriasis kialakulását pszichés traumák, idegi krízishelyzetek provokálhatják, indokolt a betegeknek nyugtatószereket adni. Psoriasisban, mint minden olyan betegségnél, amely a neuroendokrin rendszer befolyásolása alatt áll, az idegrendszerre kifejtett hatások lényegesen befolyásolják a tünetek kifejlõdési hajlamát, illetve visszafejlõdését. Ennek megfelelõen nem meglepõ, hogy pszichoterápiával a beteg állapota javítható. Sok esetben, fõleg a súlyos, gyakran kiújuló tünetek esetén szükséges lehet a beteg pszichés vezetése (6).
Megfigyelték, hogy szívbetegség miatt szedett béta-blokkolók a psoriasist provokálhatják és lassíthatják a betegség tünetmentessé válását (7).
Balneoterápia
Az orvosok és a laikusok körében egyaránt régóta ismert, hogy a makacs, idült psoriasisos betegeknél jó hatású lehet a balneoterápia. Magyarországon elsõsorban a harkányi, a mezõkövesdi és a parádi kénes víz jön szóba psoriasisellenes gyógyfürdõként.
A holt-tengeri só hatékonyságát számos betegség kapcsán leírták. A holt-tengeri balneoterápia során a psoriasisos bõrtünetekre kifejtett hatás összetett. Ilyenkor a speciális fényviszonyok miatt inkább balneo-fototerápiáról beszélhetünk, azonban számolni kell a holt-tengeri sós víz kedvezõ hatásával is. Psoriasisban szenvedõk tünetes és tünetmentes bõrébõl, valamint egészséges egyének biopsziás anyagából származó sejttenyészetekben kimutatták, hogy a holt-tengeri sós víz fontos alkotóelemei, a magnéziumklorid, valamint a magnéziumbromid gátolják a fibroblaszt növekedést (8, 9). Ezen túlmenõen az is igazolt, hogy a humán polimorfonukleáris leukocitákban a magas koncentrációjú magnéziumion gátolja az eicosanoidképzést, így gátolja a granulociták gyulladáskeltõ aktivitását (10).
A balneoterápia jó hatásának létrejöttében a fent leírtakon kívül fontos szerep jut a klímaváltozásnak, a napfénybesugárzásnak, a megváltozott étrendnek, valamint a stresszmentes környezetnek.
Szisztémás kezelés
Ha a betegség a testfelszín több mint 10-15%-át érinti, a helyi kezeléssel elérhetõ eredmény korlátozott. Ilyenkor a leggyakrabban használt szer az aromás retinoid (Neotigason), amely elõsegíti a hámsejtek érését. Másik lehetõség a Methotrexat adása, amely elsõsorban a hámsejtekre kifejtett osztódást gátló tulajdonsága révén hat. Mindkét kezelés alkalmazásakor figyelemmel kell lennünk az esetleges mellékhatásokra, melyek miatt a betegek rendszeres ellenõrzése indokolt (1). A kortikoszteroidkezelés belsõleg alkalmazva is javítja a bõrtüneteket, azonban a szteroid leépítésekor az eredetinél súlyosabb tünetek kialakulásával kell számolni, ezért ez a kezelés psoriasisban ellenjavalt.
Fényterápiás eljárások
A látható fényt hullámhossz alapján három tartományra osztották a fizikusok, így UV-A, UV-B és UV-C fénysugarakról beszélhetünk. A napsugárból származó UV-C bõrre kifejtett hatásával praktikusan nem kell számolnunk, mivel ez a tartomány a légkörben elnyelõdik. Az a felismerés, hogy a különbözõ hullámhosszú sugarak a bõr sejtjeire és alkotó elemeire különbözõ hatást fejtenek ki, megfogalmazta a speciális fényforrások és fénykezelési eljárások kifejlesztése iránti igényt. Így napjainkban több modern fényforrást alkalmazó eljárással rendelkezünk, melyek lehetõvé teszik számos bõrbetegség hatékony kezelését. A fény által kifejtett hatást kedvezõen befolyásolhatjuk külsõleg vagy belsõleg adott fényérzékenyítõ szerekkel, valamint holt-tengeri sót tartalmazó, hipertóniás sós vízben történõ besugárzás révén.
Fotokemoterápia
Kimutatták, hogy a 330-370 nm-es hullámhosszú fénybesugárzás hatására a psoralen az élõ sejtek magjában lévõ DNS timidinjeihez kötõdik és a kettõs fonatú DNS szálai között kovalens keresztkötést hoz létre. Ennek következtében a sejt átmenetileg osztódásra nem képes (11). Kezdetben a fényérzékenyítõ szert (8-methoxi psoralen) külsõleg, ecsetelõ formájában alkalmazták (12, 13), majd Parrish és munkatársai (14), valamint Wolff és munkatársai (15) számoltak be arról, hogy fényérzékenyítõ gyógyszer szájon át történõ adását követõ UV-A besugárzás hatására a súlyos psoriasisos betegek bõre tünetmentessé válik. A kezelés PUVA (Psoralen+UVA) terápiaként vált ismertté, és világszerte elterjedt (16, 17, 18).
A terápia egyik változata, amikor a fényérzékenyítõ szert fürdõvízben oldva, a bõrön át juttatják a szervezetbe (PUVA-fürdõ kezelés). Ilyenkor a fényérzékenyítõ hatás csak rövid ideig érvényesül, és így a kezelés a nyári hónapokban is biztonsággal alkalmazható (19).
Az uv-b kezelés
Szelektív UV-B fototerápia (sup); keskeny sávú (311 nm) UV-B kezelés
A psoriasis kezelésére sikerrel alkalmaznak különbözõ, speciálisan e betegség gyógyítására kifejlesztett fénybesugárzó készülékeket. A szelektív UV-B fototerápia esetén (SUP) olyan lámpát használnak, amelynek hullámhossztartománya 292,5–335 nm között van, és sugárzási maximuma 305 nm (17). Másik lehetõség egy olyan lámpa használata, amely 311 nm körüli sugárzási maximummal rendelkezik, míg más tartományban elhanyagolható a sugárzási intenzitása (20).
Feltételezik, hogy mindkét kezelés elsõsorban közvetlenül az osztódó hámsejtek genetikai állományát károsítja, azok osztódását gátolja, s így fejti ki psoriasisban a kívánt hatást.
Balneo-fototerápia
Tapasztalati tény, hogy a psoriasisos betegek a Holt-tenger melletti napozást követõen három-négy hétig tartó kúra alatt tünetmentessé válnak és betegségük aránylag hosszú ideig nem újul ki. Vízben vagy sós vízben történõ áztatást követõ UV-B besugárzás esetén csökken a minimál erythemadózis értéke, ami hozzájárulhat ahhoz, hogy fürdõzést követõen nõ a napégés veszélye (21). Abels és munkatársai adatai szerint szisztémás kezelés nélkül a Holt-tenger partján kezelt psoriasisos betegek 85,5%-a teljesen tünetmentessé vált vagy jelentõsen javult (22). A terápiás hatás kifejlõdése részben a koncentrált, speciális összetételû sót tartalmazó vízben történõ fürdéssel, részben a bõrt érõ speciális fényhatással magyarázható. Ez utóbbi Izrael földrajzi fekvésével függ össze. További fontos tényezõ, hogy a Holt-tenger 400 méterrel a tengerszint alatt van, s ez befolyásolja a bõrt érõ sugárzás spektrumát.
Szinkron balneo-fototerápia
A psoriasis kezelésére kidolgoztak egy olyan eljárást (szinkron balneo-fototerápia), amely a holt-tengeri körülmények mesterséges létrehozásával segíti elõ a betegek tünetmentessé válását. A kezelés lényege, hogy a betegek hipertóniás holt-tengeri sót (TOten MEer SAlz = TOMESA) tartalmazó vízben fürödve részesülnek UV-B tartományba tartozó keskeny sávú (311 nm) fénybesugárzásban. Az UV-B besugárzás vonatkozásában komputer által ellenõrzött készülék felügyeli a bõr típusának megfelelõ dozírozását, a víz összetételét és tisztaságát szûrõberendezés biztosítja. A kezelés hatékonyságát nagymértékben befolyásolja a terápia korrekt kivitelezése. A komputer által vezérelt, jól kontrollálható eljárás TOMESA néven vált ismertté és terjedt el Németországban (23, 24, 25). Magyarországon elõször Budapesten vezették be ezt a kezelési rendszert (26). Ma öt ilyen technikát alkalmazó, csak psoriasisos betegek kezelésére specializálódott központ mûködik (Budapest, Debrecen, Szeged, Pécs, Szombathely). Az e célból kifejlesztett, magas szintû technológia mellõzése esetén a tünetmentesség eléréséhez szükséges kezelési idõ megnõ, ami együtt jár azzal, hogy a betegek lassabban (vagy nem) válnak tünetmentessé, és így bõrüket a kívántnál nagyobb mennyiségû fény éri.
A fénykezelés mellékhatásai
Hosszan tartó fénykezelés esetén számolni kell a fény károsító mellékhatásaival, melyek közül a legfontosabb és legveszélyesebb a rákkeltõ hatás. Bõrre lokalizálódó rák indukálásának rizikója mindegyik fénykezelés esetén fennáll, a veszély valószínûsége egyenesen aránylik a bõr által elnyelt sugárzási dózissal. Mivel a tünetmentesség eléréséhez szükséges kezelés során leadott összesített sugárzási dózis a helyesen kivitelezett szinkron balneo-fototerápia esetén a legkisebb, ezért napjainkban ez a kezelés a legelõnyösebb a psoriasisos betegek számára.
A terápia kiválasztásának szempontjai
A psoriasis az életet nem veszélyeztetõ betegségek közé tartozik, így gyakran találkozunk olyan beteggel, akinek kezelését és gondozását nem bõrgyógyász irányítja. Ilyenkor az egyik legfontosabb, már említett veszély a téves diagnózis felállítása. További fontos tényezõ, hogy helytelen kezelés miatt erythroderma psoriaticum vagy generalizált psoriasis pustulosa alakulhat ki. A psoriasis ezen, ún. szövõdményes kórformái intézeti kezelést igényelnek, és napjainkban is az életet veszélyeztetõ betegségek közé tartoznak.
Kis kiterjedés esetén a helyi terápia általában elegendõ a tünetmentesség biztosításához, ennek elérését követõen javasolt vitaminokat (A, D, E) tartalmazó krémek használata.
Ha a tünetek a kültakaró 10-15%-át érintik, belsõ kezelést, foto-, fotokemo- vagy szinkron balneo-fototerápiát alkalmazhatunk. Kifejezetten súlyos esetekben célszerû a Neotigazonnal végzett belsõ kezelés fényterápiával való kombinált alkalmazása. Ezeknél a betegeknél általában a külsõleg adott gyógyszerek nem gyorsítják a tünetmentessé válást.
A kortikoszteroidtartalmú kenõcsök jó hatása és a betegség krónikus jellege miatt gyakran látjuk a szteroid mellékhatások tüneteit, amely a gyógyszer helyes megválasztásával és a kezelési módok változtatásával megelõzhetõ.
Béta-blokkolók adása a betegség kialakulását provokálhatja, késleltetheti a tünetmentessé válást.
Felhasznált irodalom
1. Hunyadi: psoriasis in: Dobozy, A., Horváth, A., Hunyadi, J., Schneider, I.: Bõrgyógyászat. Pp.: 212–225., Eklektikon Kiadó és Nyomdai Szolgáltató Kft., Budapest, 1998.
2. Henseler, T.: Genetics of psoriasis. Arch Dermatol Res 290, 463–476., 1998.
3. Csató, M., Dobozy, A., Hunyadi, J., Simon, M.: Polymorphonuclear leukocyte function in psoriasis vulgaris. Dermatol Monatsschr 169, 238–242., 1983.
4. Cormane, R. H., Hunyadi, J., Hamerlinck, F.: The fole of lymphoid cells and polymorphonuclear leukocytes in the pathogenesis of psoriasis. J Dermatol 3, 245–259, 1976.
5. Horváth, A.: A psoriasis klinikai vonatkozásai, patomechanizmusa és kezelése. Magyar Alapellátási Archívum 2, 151–157., 1999.
6. Gaston, L., Chrombez, J. C., Lassonde, M., Bernier, B., J., Hodgins, S.: Psychological stress and psoriasis: experimental and prospective correlational studies. Acta Derm Venereol Suppl (Stockh) 156, 37–43., 1991.
7. Heng, M. C., Heng, M. K.: Beta-adrenoceptor antagonist-induced psoriasiform eruption. Clinical and pathogenetic aspects. In J Dermatol 27, 619–627., 1988.
8. Levi, S. F., Shani, J., Politi, Y., Rubinchik, E., Brenner, S.: Inhibition of proliferation of psoriatic and healthy fibroblasts in cell culture by selected Dead-sea salts. Pharmacology 52, 321–328., 1996.
9. Shani, J., Sharon, R., Koren, R., Even, P. Z.: Effect of Dead-Sea brine and its main salts on cell growth in culture. Pharmacology 35, 339–347., 1987.
10. Ludwig, P., Petrich, K., Schewe, T., Diezel, W.: Inhibition of eicosanoid formation in human polymorphonuclear leukocytes by high concentrations of magnesium ions. Biol Chem Hoppe Seyler 376, 739–744., 1995.
11. Lynch, W. S., Roenigk, H. H. Jr.: Essentials for PUVA therapy. Guidelines for photochemotherapy. Cutis 20, 494–501., 1977.
12. Tronier, H., Schüle, D.: Sixth International Congress of Photobiology: Abstracts, Symposia and Contributed Papers., p340. Bochum, Germany, G. O. Schenck, 1972.
13. Weber, G.: Combined 8-methoxypsoralen and black light therapy of psoriasis. Technique and results. Br J Dermatol 90, 317–323., 1974.
14. Parrish, J. A., Fitzpatrick, T. B., Tanenbaum, L., Pathak, M. A.: Photochemotherapy of psoriasis with oral methoxsalen and longwave ultraviolet light. N Engl J Med 291, 1207–1211., 1974.
15. Wolff, K. W., Fitzpatrick, T. B., Parrish, J. A., Gschnait, F., Gilchrest, B., Honigsmann, H., Pathak, M. A., Tannenbaum, L.: Photochemotherapy for psoriasis with orally administered methoxsalen. Arch Dermatol 112, 943–950., 1976.
16. Hunyadi, J., Dobozy, A., Simon, M.: A psoriasis kezelésének új módszere, a photokemotherápia. Orvosi Hetilap 120, 4., 1979.
17. Hunyadi, J., Dobozy, A., Simon, M.: Bõrgyógyászati betegek fénykezelésével nyert tapasztalataink. Bõrgyógy Ven Szle 58, 76–82., 1982.
18. Lynch, W. S., Martin, J. S., Roenigk, H. H. Jr.: Clinical results of photochemotherapy. The Cleveland Clinic experience. Cutis 20, 477–480., 1977.
19. Szegedi, A., Bégány, Á., Hunyadi, J.: Successful treatment of generalized granuloma annulare with polyethylene sheet bath PUVA. Acta Derm Venereol 79, 84–85., 1999.
20. Wainwright, N, J., Dawe, R. S., Ferguson, J.: Narrowband ultraviolet B (TL-01) phototherapy for psoriasis: whic incremental regimen? Br J Dermatol 139, 410–414., 1998.
21. Schempp, C. M., Blumke, C., Schulte, M. J., Schopf, E., Simon, J. C.: Effect of various salt solutions on ultraviolet B-induced erythema and pigmentation. Hautarzt 49, 482–486., 1998.
22. Abels, D. J., Kattan, B. J.: Psoriasis treatment at the Dead Sea: a natural selective ultraviolet phototherapy. J Am Acad Dermatol 12, 639–643., 1985.
23. Gruner, S., Zwirner, A., Diezel, W., Boonen, H., Sonnichsen, N.: The effect of Tomesa therapy on epidermal Langerhans cells in experimental animals. Dermatol Monatsschr 176, 399–402., 1990.
24. Gruner, S., Zwirner, A., Boonen, H., Sonnichsen, N.: Effect of treatment with salt from the Dead Sea (Tomesa therapy) on epidermal Langerhans cells – a clinical study. Z Hautkr 65, 1146–1151., 1990.
25. Schiffner, R., Schiffner, R. J., Wolfl, G., Landthaler, M., Glassl, A., Walther, T., Hofstadter, F., Stolz, W.: Evaluation of a multicentre study of synchronous application of narrowband ultraviolet B phototherapy (ATL-01) and bathing in dead sea salt solution for psoriasis vulgaris. Br J Dermatol 142, 740–747., 2000.
26. Holló, P., Horváth, A.: A szinkron balneofototerápiás (TOMESA) készülékkel psoriasisos betegek kezelésében elért eredmények. Bõrgyógy Ven Szle 76, 2000.
Szakmai önéletrajz
1967-ben szereztem diplomát a Szegedi Szentgyörgyi Albert Orvostudományi Egyetemen. Ezután bõrgyógyász-kozmetológus, klinikai immunológus-allergológus szakorvosi képesítéseket szereztem. 1992 óta a Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrum Bõrgyógyászati Klinikáját vezetem.
1983-ban védtem meg az „Immunológiai folyamatok a psoriasis vulgaris patogenezisében” címû kandidátusi disszertációmat.
„A keratinociták sejtfelszíni tulajdonságai és a keratinocitatenyésztés gyakorlati alkalmazása” címû doktori értekezésem megvédésével 1993-ban szereztem meg az orvostudományok doktora tudományos fokozatot.
Kutatómunkám számos bõrbetegség (psoriasis, kután T sejtes limfóma, erysipelas, gyógyszerérzékenység, ulcus
cruris stb.) tanulmányozására terjed ki. A bõr immunrendszer-mûködése, a hámsejtek immunológiai szerepének vizsgálata, a sebgyógyulás mechanizmusa, valamint a sebgyógyulást befolyásoló tényezõk állnak kutatási érdeklõdésem központjában.
Számos hazai, illetve külföldi tudományos társaságnak tagja vagyok, például a Magyar Dermatológiai Társulat elnöke, a Német Magyar Dermatológiai Társaság elnöke, Magyar Allergológiai és Klinikai Immunológiai Társaság (MAKIT), Magyar Immunológiai Társaság, Német Dermatológiai Társaság (DDG), Európai Kutató Dermatológus Társaság (ESDR), Európai Dermato Venerológiai Akadémia (EADV), Európai Immundermatológiai Társaság (EIS) stb.
Részt veszek a Bõr- és Nemibetegségek Szakmai Kollégium, az Allergológiai és Immunológiai Szakmai Kollégium, az MTA klinikai immunológiai és hematológiai kutatásokkal foglalkozó Tudományos Bizottság, valamint az OTKA Bizottság munkájában.
18 könyvfejezet, 1 könyv, valamint 185 cikk publikálása fûzõdik a nevemhez.
A szerzõ levelezési címe:
Debreceni Egyetem Orvos-
és Egészségtudományi Centrum
Bõrgyógyászati Klinika
4012 Debrecen,
Nagyerdei krt. 98
Megalakult a pécsi psoriasis klub
Megalakult a pécsi psoriasis klub
Pécsett megalakult a psoriasis klub. Jelentős szerepe van ebben dr. Hodosi Balázs egyetemi tanársegédnek, a Pécsi Bőrklinika munkatársának.
Minden hónap utolsó hétfőjén tartanak összejövetelt. A 2008. március 31- i rendezvényükre meghívták az alapítvány és az egyesület képviselőit, ahol Dr. Berecz Margit, a Magyar Psoriasisos Betegek Egyesületének elnöke, a Magyar Psoriasis Alapítvány bőrgyógyásza előadást tartott a pikkelysömörről, és a psoriasis civil szervezetek szerepéről.
Pécsett megalakult a psoriasis klub. Jelentős szerepe van ebben dr. Hodosi Balázs egyetemi tanársegédnek, a Pécsi Bőrklinika munkatársának.
Minden hónap utolsó hétfőjén tartanak összejövetelt. A 2008. március 31- i rendezvényükre meghívták az alapítvány és az egyesület képviselőit, ahol Dr. Berecz Margit, a Magyar Psoriasisos Betegek Egyesületének elnöke, a Magyar Psoriasis Alapítvány bőrgyógyásza előadást tartott a pikkelysömörről, és a psoriasis civil szervezetek szerepéről.
Psoriasis Világnap, 2008. október 29.
Psoriasis Világnap, 2008. október 29.
Nemzetközi psoriasisos civil szervezetek 2004-ben elhatározták, hogy minden évben, október 29-én, világszerte megemlékeznek a pikkelysömörös betegekről.
A psoriasis világnap célja a figyelemfelkeltés, felvilágosítás a betegségről, kezelési lehetőségekről, azok elérhetőségéről, eloszlatni több, a betegséggel kapcsolatos tévhitet. A világnap lehetőség arra is, hogy a betegek hallassák hangjukat, egymásról többet megtudjanak, érezzék, nincsenek egyedül, elmondhassák véleményüket, beszélhessenek gondjaikról.
Aki beteg, sokszor kiszolgáltatottnak érzi magát. Fél a lehetséges következményektől, esetleg a kezeléstől is. Sokszor bizonytalan, nem tudja, mit tegyen. Ez minden betegségnél lehetséges, de súlyosbítja, ha szemmel észrevehető, mások által is látható, különösen, ha véglegesen ma még nem gyógyítható. A pikkelysömörre mindez érvényes.
Földünkön közel 125 millió psoriasisos beteg él. Magyarországon a lakosság másfél-két százaléka, mintegy 150000-200000 ember szenved ebben a betegségben. A pikkelysömör az egyik leggyakoribb bőrbetegség. Megjelenésében veleszületett hajlam, és kiváltó, provokáló faktorok játszanak szerepet. A betegségre való hajlam ma még nem befolyásolható. Ez azt jelenti, hogy véglegesen ugyan még nem gyógyítható, de a korszerű kezelésekkel a psoriasis akár teljesen visszaszorítható, tünetmentesíthető. A kiváltó tényezők sokfélék, az élet során ugyanazon betegnél is változhatnak. Bár megkülönböztetünk bizonyos típusokat, szinte nincs két egyforma pikkelysömör. Jóllehet, az életet közvetlenül nem veszélyezteti, mégis, nagy terhet róhat a betegre. Ezek lelki és anyagi terhek egyaránt. Mivel látható, hatással lehet az interperszonális kapcsolatokra, esetenként a társadalmi érvényesülést is nehezítheti. Fennállhat a kiújulás veszélye, a visszaesések lehetnek váratlanok, nehezen kiszámíthatók. Az életminőséget nagymértékben ronthatja.
Az egészségügy feladata az egyenlő minőségű szakellátás, a korszerű, területileg és időben is legjobban hozzáférhető kezelés biztosítása minden pikkelysömörös beteg számára.
A civil szervezetek feladata az érdekvédelem, felvilágosítás/ismeretterjesztés, és egymás segítése.
Még mindig sok, pikkelysömörrel kapcsolatos tévhit él az emberekben. Ezért fontos a közvélemény, és a betegek felvilágosítása magáról a betegségről, a lehetséges kezelési módokról, választási lehetőségekről. Minden betegnek számos, pikkelysömörrel kapcsolatos kérdése van: Miért most jelentkezik? A gyermek örökli? Gyógyítható? Rosszabbodik? Fertőző? (Még ma is előfordul ez a kérdés!) Mivel lehet kezelni? Melyek a legjobb kezelési módok? Diéta javítja? Gyakori az alternatív kezeléssel kapcsolatos érdeklődés is. Nagyon fontos, hogy ezeket korszerű ismeretek birtokában megválaszoljuk, elmondjunk mindent, amit ma tudni lehet a pikkelysömörről. Azon túl, hogy joga van tudni, a tájékozott beteg sokat segíthet orvosának, az együttműködés gyümölcsözőbb. A korrekt felvilágosítás megnyugtatóan hat, eloszlat sok téves képzetet, a beteg kevésbé lesz kiszolgáltatott. A psoriasosos beteg ugyanis gyakori célpont, mert érthetően, mindent megpróbál, hátha segít, és sokszor csalódik. A felvilágosítás ezért a civil szervezetek egyik kiemelt feladata.
A pikkelysömör lelkileg is megterheli a beteget. A psoriasissal való együttélés, társadalmi beilleszkedés, elfogadás megkönnyítésében fontos egymás segítése. A közösséghez tartozás önmagában is pozitív hatású lehet. A betegtársaktól lelki segítséget kaphatunk, megoszthatjuk tapasztalatainkat.
A betegek érdekvédelmét szolgálja a korszerű, hatékony kezelés hozzáférhetőségének elősegítése, a kezeléssel járó anyagi és egyéb terhek csökkentése, és fellépés a hátrányos megkülönböztetés ellen. A psoriasis kezelése gyakran időigényes, bizonyos formái otthon nem is végezhetők (speciális eszközök, orvosi felügyelet szükségessége, stb.). A betegek életét megkönnyítené, ha az intézményekhez kötött kezelések alkalmas időpontban, és helyen elérhetőbbek lennének.
A világ számos országában működik psoriasis civil szervezet. A legrégebbi a 35 éve megalakult amerikai National Psoriasis Foundation.
A Magyar Psoriasisos Betegek Egyesülete 1991-ben bejegyzett, első magyar, országos hatáskörű, non-profit, psoriasis civil szervezet. A Magyar Psoriasis Alapítvány
1999-ben alakult harmadikként. A két szervezet szorosan együtt működik.
Fontos, bizalmi hátteret, bázist jelenthetnek a betegek érdekében tevékenykedő civil szervezetek, melyeknek kiemelt feladata, hogy felhívják a közfigyelmet a pikkelysömörben szenvedők nehézségeire.
Magyarországon több psoriasisos civil szervezet működik. Az első országos psoriasis találkozót Szegeden 2008. május 31-én a Szegedi Pszoriazis Klub rendezte. A Psoriasisos Betegek második Országos Találkozója Budapesten 2009. február 14-én szombaton lesz. A rendezvényről további információkkal a későbbiekben szolgálunk.
Nemzetközi psoriasisos civil szervezetek 2004-ben elhatározták, hogy minden évben, október 29-én, világszerte megemlékeznek a pikkelysömörös betegekről.
A psoriasis világnap célja a figyelemfelkeltés, felvilágosítás a betegségről, kezelési lehetőségekről, azok elérhetőségéről, eloszlatni több, a betegséggel kapcsolatos tévhitet. A világnap lehetőség arra is, hogy a betegek hallassák hangjukat, egymásról többet megtudjanak, érezzék, nincsenek egyedül, elmondhassák véleményüket, beszélhessenek gondjaikról.
Aki beteg, sokszor kiszolgáltatottnak érzi magát. Fél a lehetséges következményektől, esetleg a kezeléstől is. Sokszor bizonytalan, nem tudja, mit tegyen. Ez minden betegségnél lehetséges, de súlyosbítja, ha szemmel észrevehető, mások által is látható, különösen, ha véglegesen ma még nem gyógyítható. A pikkelysömörre mindez érvényes.
Földünkön közel 125 millió psoriasisos beteg él. Magyarországon a lakosság másfél-két százaléka, mintegy 150000-200000 ember szenved ebben a betegségben. A pikkelysömör az egyik leggyakoribb bőrbetegség. Megjelenésében veleszületett hajlam, és kiváltó, provokáló faktorok játszanak szerepet. A betegségre való hajlam ma még nem befolyásolható. Ez azt jelenti, hogy véglegesen ugyan még nem gyógyítható, de a korszerű kezelésekkel a psoriasis akár teljesen visszaszorítható, tünetmentesíthető. A kiváltó tényezők sokfélék, az élet során ugyanazon betegnél is változhatnak. Bár megkülönböztetünk bizonyos típusokat, szinte nincs két egyforma pikkelysömör. Jóllehet, az életet közvetlenül nem veszélyezteti, mégis, nagy terhet róhat a betegre. Ezek lelki és anyagi terhek egyaránt. Mivel látható, hatással lehet az interperszonális kapcsolatokra, esetenként a társadalmi érvényesülést is nehezítheti. Fennállhat a kiújulás veszélye, a visszaesések lehetnek váratlanok, nehezen kiszámíthatók. Az életminőséget nagymértékben ronthatja.
Az egészségügy feladata az egyenlő minőségű szakellátás, a korszerű, területileg és időben is legjobban hozzáférhető kezelés biztosítása minden pikkelysömörös beteg számára.
A civil szervezetek feladata az érdekvédelem, felvilágosítás/ismeretterjesztés, és egymás segítése.
Még mindig sok, pikkelysömörrel kapcsolatos tévhit él az emberekben. Ezért fontos a közvélemény, és a betegek felvilágosítása magáról a betegségről, a lehetséges kezelési módokról, választási lehetőségekről. Minden betegnek számos, pikkelysömörrel kapcsolatos kérdése van: Miért most jelentkezik? A gyermek örökli? Gyógyítható? Rosszabbodik? Fertőző? (Még ma is előfordul ez a kérdés!) Mivel lehet kezelni? Melyek a legjobb kezelési módok? Diéta javítja? Gyakori az alternatív kezeléssel kapcsolatos érdeklődés is. Nagyon fontos, hogy ezeket korszerű ismeretek birtokában megválaszoljuk, elmondjunk mindent, amit ma tudni lehet a pikkelysömörről. Azon túl, hogy joga van tudni, a tájékozott beteg sokat segíthet orvosának, az együttműködés gyümölcsözőbb. A korrekt felvilágosítás megnyugtatóan hat, eloszlat sok téves képzetet, a beteg kevésbé lesz kiszolgáltatott. A psoriasosos beteg ugyanis gyakori célpont, mert érthetően, mindent megpróbál, hátha segít, és sokszor csalódik. A felvilágosítás ezért a civil szervezetek egyik kiemelt feladata.
A pikkelysömör lelkileg is megterheli a beteget. A psoriasissal való együttélés, társadalmi beilleszkedés, elfogadás megkönnyítésében fontos egymás segítése. A közösséghez tartozás önmagában is pozitív hatású lehet. A betegtársaktól lelki segítséget kaphatunk, megoszthatjuk tapasztalatainkat.
A betegek érdekvédelmét szolgálja a korszerű, hatékony kezelés hozzáférhetőségének elősegítése, a kezeléssel járó anyagi és egyéb terhek csökkentése, és fellépés a hátrányos megkülönböztetés ellen. A psoriasis kezelése gyakran időigényes, bizonyos formái otthon nem is végezhetők (speciális eszközök, orvosi felügyelet szükségessége, stb.). A betegek életét megkönnyítené, ha az intézményekhez kötött kezelések alkalmas időpontban, és helyen elérhetőbbek lennének.
A világ számos országában működik psoriasis civil szervezet. A legrégebbi a 35 éve megalakult amerikai National Psoriasis Foundation.
A Magyar Psoriasisos Betegek Egyesülete 1991-ben bejegyzett, első magyar, országos hatáskörű, non-profit, psoriasis civil szervezet. A Magyar Psoriasis Alapítvány
1999-ben alakult harmadikként. A két szervezet szorosan együtt működik.
Fontos, bizalmi hátteret, bázist jelenthetnek a betegek érdekében tevékenykedő civil szervezetek, melyeknek kiemelt feladata, hogy felhívják a közfigyelmet a pikkelysömörben szenvedők nehézségeire.
Magyarországon több psoriasisos civil szervezet működik. Az első országos psoriasis találkozót Szegeden 2008. május 31-én a Szegedi Pszoriazis Klub rendezte. A Psoriasisos Betegek második Országos Találkozója Budapesten 2009. február 14-én szombaton lesz. A rendezvényről további információkkal a későbbiekben szolgálunk.
Psoriasisos Betegek I. Országos Találkozója Szeged
Psoriasisos Betegek I. Országos Találkozója Szeged
A Szegedi Psoriasis Klub szervezésében, 2008. május 31.-én, szombaton került sor a Psoriasisos Betegek I. Országos Találkozójára.
A rendezvény színhelyéül a Szegedi Tudományegyetem Bőrgyógyászati és Allergológiai Klinika (Szeged, Korányi fasor 6.) tanterme szolgált. Köszönet Dr. Kemény Lajos egyetemi tanárnak, a klinika igazgatójának, aki ezt lehetővé tette.
A házigazda Szegedi Psoriasis Klub vezetői, Kovács Katalin és Hullmann László szervezték a találkozót, amelyen a szegedi klubtagok mellett mellett résztvettek a Debreceni Psoriasis Klub tagjai is. A Budapesten működő Magyar Psoriasisos Betegek Egyesületét, és Magyar Psoriasis Alapítványt Szendi Miklós ügyvezető, Dr. Berecz Margit elnök, és hat tagtárs képviselte.
Tizenegykor Dr. Kemény Lajos Professzor, a Bőrklinika igazgatója nyitotta meg a találkozót.
Dr. Gyulai Rolland egyetemi docens „ A psoriasis gyógyítása a XXI. század elején” címmel tartott színvonalas előadást.
Dr. Széll Márta, a MTA-SZTE Dermatológiai Kutatócsoport tudományos főmunkatársa legújabb, psoriasisban végzett, nagyon érdekes genetikai kutatásaik eredményeiről számolt be.
Dr. Sebők Béla, a Harkányi Zsigmondy Vilmos Gyógyfürdőkórház bőrgyógyász főorvosa, a psoriasis balneoterápiája kapcsán a megújult Harkányi Kórházban folyó gyógyító munkát ismertette.
Hullmann László a betegszervezetek későbbi megbeszéléshez tartott vitaindító előadást.
Az előadásokat követően „nyílt nap” keretében, lehetőség nyílt a Szegedi Bőrklinika megtekintésére is. A klinika munkatársai megmutatták a korszerű psoriasis ambulanciát, általános ambulanciát, ahol a járóbetegek kezelése folyik.
Külön meg kell említeni a Szegedi Bőrklinika munkatársainak, a Szegedi Psoriasis Klub tagjainak segítőkészségét, a találkozó barátságos légkörét.
A házigazda, Szegedi Psoriasis Klub meghívására, a közös ebéd volt az egyetem területén üzemelő Semmelweis ételbárban.
Ebéd után itt folytatódott a megbeszélés. Megállapodás született arra vonatkozóan, hogy az országban működő szervezetek a saját területükön, önállóan végzik munkájukat. Ugyanakkor szoros kapcsolatot tartanak egymással, és minden olyan esetben, amikor erre szükség van, összefogva, közösen fellépve képviselik a psoriasisos betegek érdekeit.
Terv szerint minden évben lesz országos betegtalálkozó. A következő, 2009. február 14.-én, Budapesten, a Magyar Psoriasisos Betegek Egyesülete, a Magyar Psoriasis Alapítvány, és a Semmelweis Egyetem Bőr- Nemikórtani és Bőronkológiai Klinika közös rendezésében.
A találkozó hivatalos része fél ötkor véget ért. Utána városnézés következett. Szeged nagyon szép, tiszta, nyugodt hangulatú város, melynek nevezetességeit, nagy hozzáértéssel Szendi Miklós ismertette. Az utazás megszervezésért is Szendi Miklóst illeti köszönet.
Összességében nagyon hasznos, és egyben hangulatos volt ez a találkozó.
Viszontlátásra Budapesten, 2009. február 14.-én.
A Szegedi Psoriasis Klub szervezésében, 2008. május 31.-én, szombaton került sor a Psoriasisos Betegek I. Országos Találkozójára.
A rendezvény színhelyéül a Szegedi Tudományegyetem Bőrgyógyászati és Allergológiai Klinika (Szeged, Korányi fasor 6.) tanterme szolgált. Köszönet Dr. Kemény Lajos egyetemi tanárnak, a klinika igazgatójának, aki ezt lehetővé tette.
A házigazda Szegedi Psoriasis Klub vezetői, Kovács Katalin és Hullmann László szervezték a találkozót, amelyen a szegedi klubtagok mellett mellett résztvettek a Debreceni Psoriasis Klub tagjai is. A Budapesten működő Magyar Psoriasisos Betegek Egyesületét, és Magyar Psoriasis Alapítványt Szendi Miklós ügyvezető, Dr. Berecz Margit elnök, és hat tagtárs képviselte.
Tizenegykor Dr. Kemény Lajos Professzor, a Bőrklinika igazgatója nyitotta meg a találkozót.
Dr. Gyulai Rolland egyetemi docens „ A psoriasis gyógyítása a XXI. század elején” címmel tartott színvonalas előadást.
Dr. Széll Márta, a MTA-SZTE Dermatológiai Kutatócsoport tudományos főmunkatársa legújabb, psoriasisban végzett, nagyon érdekes genetikai kutatásaik eredményeiről számolt be.
Dr. Sebők Béla, a Harkányi Zsigmondy Vilmos Gyógyfürdőkórház bőrgyógyász főorvosa, a psoriasis balneoterápiája kapcsán a megújult Harkányi Kórházban folyó gyógyító munkát ismertette.
Hullmann László a betegszervezetek későbbi megbeszéléshez tartott vitaindító előadást.
Az előadásokat követően „nyílt nap” keretében, lehetőség nyílt a Szegedi Bőrklinika megtekintésére is. A klinika munkatársai megmutatták a korszerű psoriasis ambulanciát, általános ambulanciát, ahol a járóbetegek kezelése folyik.
Külön meg kell említeni a Szegedi Bőrklinika munkatársainak, a Szegedi Psoriasis Klub tagjainak segítőkészségét, a találkozó barátságos légkörét.
A házigazda, Szegedi Psoriasis Klub meghívására, a közös ebéd volt az egyetem területén üzemelő Semmelweis ételbárban.
Ebéd után itt folytatódott a megbeszélés. Megállapodás született arra vonatkozóan, hogy az országban működő szervezetek a saját területükön, önállóan végzik munkájukat. Ugyanakkor szoros kapcsolatot tartanak egymással, és minden olyan esetben, amikor erre szükség van, összefogva, közösen fellépve képviselik a psoriasisos betegek érdekeit.
Terv szerint minden évben lesz országos betegtalálkozó. A következő, 2009. február 14.-én, Budapesten, a Magyar Psoriasisos Betegek Egyesülete, a Magyar Psoriasis Alapítvány, és a Semmelweis Egyetem Bőr- Nemikórtani és Bőronkológiai Klinika közös rendezésében.
A találkozó hivatalos része fél ötkor véget ért. Utána városnézés következett. Szeged nagyon szép, tiszta, nyugodt hangulatú város, melynek nevezetességeit, nagy hozzáértéssel Szendi Miklós ismertette. Az utazás megszervezésért is Szendi Miklóst illeti köszönet.
Összességében nagyon hasznos, és egyben hangulatos volt ez a találkozó.
Viszontlátásra Budapesten, 2009. február 14.-én.
A psoriasis korszerû terápiája
A psoriasis korszerû terápiája
Pozsonyi Margit dr., Farkas Beatrix dr.
POTE Bõrgyógyászati Klinika, Pécs
Közép-Európában a lakosság 2%-át érintõ psoriasis ethiopathogenezise még ma sem teljesen tisztázott. Kezelésében elsõsorban a lokálisan ható készítményeket részesítik elõnyben. Bázisterápiaként 80 év óta a dithranol használatos, melyet a következõ években, jelenleg elterjedõben lévõ szintetikus D3 vitaminokkal történõ kezelés válthat fel. A szövõdményes és lokális terápiára rezisztens formák kezelésére a szisztémásan ható retinoidok és cyclosporin A alkalmazható. A fényterápia területén a 311 nm-es UVB és a balneokemofototerápia új variánsai jelentenek elõrelépést. Számtalan új kombinációs kezelési eljárás (pl. retinoid + calcipotriol vagy tacalcitol) kerül bevezetésre.
A psoriasis öröklött hajlam és változatos provokáló tényezõk hatására létrejövõ krónikus, recidiváló, papulo-squamosus betegség.
Morbiditása térségünkben 2%, hasonló, mint a diabetes mellitusé. A bõrgyógyászati betegek 6-8%-a szenved psoriasisban. A földrajzi és etnikai faktorok a betegség morbiditását jelentõsen befolyásolják, így a trópusi és szubtrópusi klímájú területeken ritka, az eszkimók között gyakorlatilag nem, a kínaiaknál csupán 0,37%-ban fordul elõ (1).
A kórkép bármely életkorban felléphet. Öröklõdésmenete poligénes. Az öröklõdés, a kórkép életkori manifesztációja, valamint HLA asszociációja alapján két fõ típust lehet megkülönböztetni, melyek jellemzõi a következõk:
I. típusú psoriasis: kifejezett HLA (human leukocyta antigén) asszociáció a CW6, B13, BW57, DR7 faktorhoz, gyakori a familiáris halmozódás és a korai életkorban történõ manifesztáció.
II. típusú psoriasis: enyhe asszociáció a HLA CW2-höz, családi halmozódás ritka, a tünetek elõször idõsebb életkorban (>40 év) jelentkeznek.
A betegség manifesztációjában a genetikai prediszpozíció mellett a precipitáló endogén és exogén faktorok (infekció, stressz, fizikai, kémiai tényezõk, alkohol, gyógyszerek pl.: béta-blockerek, lítium, interferon, stb.) játszanak szerepet (2, 3).
Klinikai megjelenésében a psoriasis vulgaris különbözõ számú, nagyságú és alakú, gyulladt, vörös, felszínén ezüstfehér pikkellyel fedett papulosus és plaqueos bõrelváltozásokból áll, amelyek testszerte bárhol elhelyezkedhetnek. A betegség leggyakoribb elõfordulási helye a térd és könyök felszíne, a hajas fejbõr, de lokalizálódhat a glans penisre, vagy az axilláris és inguinális hajlatra (psoriasis inversa). A körök érintettség (körömlemezek szurkáltsága, "olajcsepp tünet", onychodystrophia, onycholysis) jellemzõ tünet. A psoriasis vulgaris mellett szövõdményes formák, mint az arthropathia psoriatica, erythroderma psoriatica, psoriasis pustulosa (generalizált, ill. palmoplantáris forma) ismertek (1, 4).
A psoriasisos beteg felvilágosítása, kezelése és gondozása során figyelembe kell venni a betegség krónikus jellegét, remissziós és progressziós idõszakok váltakozásával járó lefolyását, valamint azt, hogy a betegség véglegesen nem gyógyítható, csak tünetmentesíthetõ.
Az elsõ szakorvosi vizit alkalmával a bõrgyógyász szakorvos felhívja a beteg figyelmét a fentiek mellett arra is, hogy betegsége nem fertõzõ jellegû, endogén és exogén tényezõkkel provokálható, különös tekintettel az alkoholabususra, a pszichés stresszre és bizonyos gyógyszerek jelentõségére. Ismerteti a beteggel a kezelés lehetséges módjait (lokális, szisztémás), formáit (ambuláns kezelés, nappali klinika, ill. osztályos felvétel), a rendszeres bõrápolás, pszichés vezetés fontosságát. A beteg rendelkezésére bocsátott információs kiadvány azt a célt szolgálja, hogy otthonában, nyugodt körülmények között tanulmányozhassa a betegségére és annak kezelésére vonatkozó ismereteket.
A psoriasisos beteg az antipsoriatikus kezelés mellett folyamatos orvosi vezetést és gondozást igényel, melyben jelentõs szerepe lehet a bõrgyógyász szakorvos és családorvos mellett a pszichiáternek, ill. pszichológusnak a munkahelyi, családi, ill. egyéb interperszonális kapcsolatok problémamentes biztosítása szempontjából (5, 6, 7, 8).
Tekintettel arra, hogy a psoriasis egy bonyolult "cutan puzzle", amelyet az epidermális sejtek hyperproliferációja, az aktivált polimorfonukleáris leukocytákból, Langerhans-sejtekbõl, makrofágokból, T-lymphocytákból álló gyulladásos infiltráció, a superficiális dermalis plexus angiogenezise, angioproliferációja és fokozott permeabilitása, valamint az egyes cytokinek, növekedési faktorok és adhéziós molekulák túltermelése és overexpressiója jellemez, a terápia célja az epidermalis hyperproliferáció, keratinizációs zavar és gyulladásos reakció normalizálása (1, 9, 10, 11, 12).
A psoriasis kezelésében lokális és szisztémás terápiás lehetõségek állnak rendelkezésünkre. Általában, a nem szövõdményes formák esetén a lokális terápiát részesítjük elõnyben.
Lokális antipsoriatikus hatású szerek
Keratolízishez, a pikkelyek eltávolítására, 5-10% szalicilsavtartalmú vazelint vagy hydrophilt használhatunk, szükség esetén karbamiddal kombinálva.
A psoriasis vulgaris bázisterápiája a dithranol, amelyet ma már a "rövid dithranol kezelés" (5-10 perc) formájában alkalmazunk (13, 14). A szer koncentrációját a kezelés során kialakuló tolerancia miatt emelni kell (0,1-4,0%) (15, 16). Leggyakoribb mellékhatása az irritáció. A dithranol a bõr és fehérnemû barna elszínezõdését okozza. A magisztrális készítmények mellett, a Ditrastick® pálca áll a kezeléshez rendelkezésre.
Kis terjedésû, néhány plaqueból álló psoriasis vulgaris esetén corticosteroid tartalmú externák (kenõcs, krém, oldat) alkalmazása ajánlott, rövid ideig, monoterápia vagy szalicilsavval kombinált formában (17).
A kátrányszármazékokat (paszta, kenõcs, sampon) régóta használják a plaque-típusú psoriasis formánál 5-15% koncentrációban (17). Szaga és színezõ hatása miatt alkalmazása háttérbe szorult.
A lokális antipsoriaticumok legújabb csoportját a szintetikus D3 vitamin származékok, mint a tacalcitol (1,24(OH)2D3), calcipotriol (1,25(OH)2D3) képezik. Indikációs területük, terápiás effektusuk megegyezik a dithranollal, ugyanakkor sokkal ritkábban okoznak irritációs mellékhatást, ill. nem okoznak elszínezõdést sem a bõrön, sem pedig a ruházaton, Ezért alkalmazásuk a beteg számára kényelmes. A testfelszín (30%-t érintõ kezelés esetén a kalciumhomeosztázist nem befolyásolják. Tacalcitol terápia során a napi egy alkalommal történõ kezelés elégséges. Általában a betegek tacalcitol, vagy calcipotriol kenõccsel történõ 8 hetes kezelés után tünetmentessé válnak. Amennyiben enyhe reziduális tünet (erythema, infiltráció , hámlás) marad vissza, úgy a terápiát feltétlenül folytatni kell a teljes tünetmentesedésig. A terápiás effektus növelhetõ, ha a szintetikus D3 vitamin kezelést (este) UVB 311 nm fénykezeléssel (reggel) kombináljuk (18, 19, 20, 21). Jelenleg hazánkban sem a tacalcitol, sem pedig a calcipotriol nincs forgalomban.
A fényterápiás lehetõségek közül az UVB (ultraibolya fény B tartomány, 290-320 nm) kezelés krónikus plaque-típusú psoriasisban a lehetséges helyi kezelési formák egyike. A konvencionális, széles spektrumú készülékekkel szemben, amelyek erythematogen hatásuknál fogva akut napégésszerû mellékhatások okozói, a terápiás effektivitás és a mellékhatások szempontjából kedvezõ az új, szelektív, az UVB 311 nm-es fénytartományt kibocsátó lámpák használata. Kombinációs kezelés formájában (módosított Ingram módszer, dithranol, calcipotriol, tacalcitol) az UVB dózisa csökkenthetõ (22, 23).
Szisztémás kezelés
PUVA (Psoralen + UVA (320-400 nm)) 1974-ben Parrish és mtsai. által bevezetett fotokemoterapiás módszer széleskörben elterjedt, hatásos eljárás a nagy kiterjedésû, krónikus plaque-típusú, lokális kezelésre nem reagáló psoriasis vulgarisban, ill. szövõdményes formákban (1). A beteg kezelése a 8-methoxypsoralen (8-MOP) vagy trimethoxypsoralen (0,3-0,8 mg/kg) fényérzékenyítõ hatású készítmény orális bevétele után 2 órával, az egyénileg meghatározott, emelkedõ dózisú UVA besugárzással történik. A PUVA terápiát hetente 3-4 alkalommal, a betegség súlyosságától, a beteg bõrtípusától és érzékenységétõl függõen különbözõ számú és összdózisú formában alkalmazzák. A kezelés során a szem és a genitáliák fényvédelmét feltétlenül biztosítani kell. A beteg figyelmét fel kell hívni arra, hogy kezelés után 6-8 órával, bár csökkenõ intenzitással, a 8-MOP fényérzékenyítõ hatása érvényesül, így a napfénytõl valamint a fluorescein fénytõl tartózkodjék (speciális UVA védõszemüveg, kesztyû, hosszú ujjú ruha, stb.). Mellékhatásként intolerancia (hányinger, gastrointestinalis tünetek), és májfunkciós eltérések jelentkezhetnek. A szer a szemlencsében történõ akkumulációja miatt cataracta veszélyt jelenthet. A PUVA terápia alatt viszketés, xerosis, napégésszerû tünetek (48-72 órával a besugárzás utá n fototoxikus reakció), valamint késõi mellékhatásként PUVA-lentigo, - ephelis, a pigmentalt bõrelváltozások számának növekedése fordulhat elõ. Éveken át PUVA terápiában részesített betegeknél a bõrtumorok jelentkezésének esélye nagyobb, mint az átlagpolulációban (24, 25). Ezért az 1000-1200 J/cm2 összdózist biztonsági okokból célszerû betartani. A PUVA terápia kontraindikált májlézió, cataracta, fényérzékenység fennállása esetén, valamint mindazon betegségekben, melyet a napfény provokál.
Az utóbbi években, skandináv tapasztalatok alapján kezd elterjedni a balneokemofototerápia PUVA-fürdõ formájában (<0,003% psoralenoldatban történõ 10-15 perces fürdést (nyak, fej kivételével) követõ 30 percen belül részesül a beteg UVA besugárzásban) alkalmazása (26). Elõnye, hogy a szisztémás MOP kezelés mellékhatásai (gatrointestinális tünetek, májfunkciós eltérések, cataracta veszély) elkerülhetõk, az UV-A szemüveg használata mellõzhetõ, de a napfény elleni védelmet (25-30-as faktorú fényvédõ krém) biztosítani kell.
Tenyérre és/vagy talpra lokalizálódó psoriasis esetén 0,15%-os 8-MOP ecsetelõ használatával végezhetõ PUVA terápia (27).
A RePUVA (retinoid + PUVA) kezelés során a szisztémásan alkalmazott etretinat vagy acitretin mellett alkalmazott heti 4 alkalommal történõ PUVA besugárzás, amely az UVA dózisát jelentõsen csökkenteni (28). Az egyik leghatásosabb kezelési forma. Jól alkalmazható psoriasis erythrodermica, pustulosa, valamint arthropathia psoriatica fennállása esetén.
A szintetikus retinoidok, mint a monoaromás etretinat és acitretin ill. a poliaromás arotinoid az epidermalis sejtek proliferációjára, differenciálódására, a fibroblastaktivitásra és T sejt válaszra kifejtett hatásuk révén az antipsoriatikumok egyik fõ csoportját képezik. Tekintettel arotinoid embriotoxicitására, a terápiában az etretinatot (Tigason®) és metabolitját az acitretint (Neotigason®) használják. Indikációs területe az erythroderma psoriaticum, a psoriasis pustulosa, valamint a nagy kiterjedésû, terápia rezisztens psoriasis vulgaris, vastag hyperkeratotikus talpi és köröm psoriasis. Erythroderma psoriaticumban a retinoid terápiát alacsony (0,3-0,5 mg/kg/die) dózissal kell kezdeni, majd fokozatosan emelni (0,75 mg/kg/die) és 3-4 hónapon át fenntartani. Psoriasis pustulosában magasdózisú (1 mg/kg/die) terápiáról az állapot konszolidálása után térünk át a fenntartó (0,5 mg/kg/die) kezelésre. Kombinációs kezelést a RePUVA alkalmazása mellett, a lokális antipsoriatikumokkal (dithranol, UVB, D3-vitamin származékok, stb.) végezhetünk a gyorsabb terápiás hatás elérésére. A retinoidok adása kontraindikált terhességben, máj- és vesefunkciós zavarokban, diabetesben, zsíranyagcsere-zavarban vagy arra hajlamos egyéneknél. Az etretinat zsírszövetben történõ akkumulációja miatt eliminációs ideje hosszú (eliminációs félidõ: kb. 100 nap), ugyanakkor az acetretiné néhány nap, és mivel egy része visszaalakulhat etretináttá, így a teratogen mellékhatás elkerülése fertilis korú nõbetegeknél a kezelés alatt és azt követõen 2 évig szigorú kontracepciót kell végezni (1, 29, 35).
A mellékhatások dózisdependensek, közülük kiemelendõ a bõr és nyálkahártyák szárazsága (pl. cheilitis sicca), az arc erythemája és hámlása, paronychiaszerû körömtünetek, triglicerid, cholesterin, máj- és vesefunkciós értékek szérum szintjének emelkedése, amelyek reverzibilisek. Esetenként hosszan tartó kezelés során elõfordulhat calciumdepozíció és hyperostosis. A csontfejlõdésre kifejtett hatása miatt gyermekkorban csak rendkívüli esetben alkalmazható. A kezelés alatt a máj-, vesefunkciós, valamint az összkoleszterin és triglicerid értékeket 3-6 hetente kontrollálni kell (17).
Az allogen transzplantációk során használt immunosupressiv cyclosporin A-ról (CyA) (Sandimmun®, Sandimmun Neoral®) bebizonyosodott, hogy alacsony dózisban a T-lymphocytákra kifejtett hatásánál fogva, az epidermalis keratinocyta proliferáció gátlás révén, valamint a citokinek, citokinreceptorok expressziójának és produkciójának down-regulációjával antipsoriatikus hatású. Indikációs területe a súlyos, terápiarezisztens psoriasis. A CyA hatása dózisdependens. A kezdeti 5 mg/kg/die dózis alkalmazása után, a bõrállapot javulása szerint, 2-3 mg/kg/die fenntartó dózisra lehet áttérni. A kezelés idõ elõtti felfüggesztése recidívát eredményezhet. Intermittáló és kontinuális terápiás séma szerint alkalmazható. Lokális antipsoratikumokkal jól kombinálható. Nincs teratogen mellékhatása. Ugyanakkor vesefunkciós eltéréseket okozhat. Amennyiben nephrotoxicitás jelei a kezelés elsõ 2-3 hetében jelentkeznek, a terápiát fel kell függeszteni. Adása kontraindikált veseérintettség, nem kontrollált arteriás hypertensio, neoplasma, immundeficiens állapot fennállása esetén. Mellékhatásai közül kiemelendõ, hogy vesefunkciós eltéréseket, vérnyomás emelkedést, hypertrichosist okozhat. Alkalmazása során a vese, májfunkciós, elektrolit és húgysav értékeket kontrollálni kell (30, 31, 32, 33, 34).
Az ismert, fólsav antagonista tulajdonságú antimetabolit methotrexat (MTX) citosztatikus hatását a nukleinsav szintézis gátlásával fejti ki. A hyperproliferatív sejtek MTX hatására érzékenyebbek, mint a normál sejtosztódással bírók. Mellékhatásai (csontvelõ-depresszió, anaemia, leukopenia, gingivitis, stomatitis, szájnyálkahártyára, gastrointestinalis tractus területére lokalizálódó ulcusok, hepatotoxicitás) miatt, amelyek közül az elhúzódó hepatotoxikus hatás a gyógyszer kumulálódó jellegénél fogva kiemelendõ, a methotraxatot az új, szisztémásan ható antipsoriatikus szerek háttérbe szorították.
Egyéb terápiára nem reagáló, súlyos szövõdményes psoriasis formákban kerül alkalmazásra (pl. arthropathia psoriatica súlyos formáiban, a Weinstein-séma módosított változata szerint 5 mg/die p. o., vagy hetente 1x25 mg i. m., vagy hetente 1x 3x5 mg p. o., 12 órás idõszakonként, általában 3 hónapon át) (17).
A methotrexat és a nonsteroid antiphlogisticumok együttes adása kontraindikált.
A corticosteroidokkal történõ szisztémás kezelés alkalmazása psoriasisban csak rendkívül ritkán indokolt, hiszen ismert, hogy a terápia befejezése után rebound-effektus lép fel, amely következtében a kórkép egy sokkal súlyosabb formában jelentkezhet.
Az antipsoriatikus hatású gyógyszerek csoportja a jövõben olyan készítményekkel bõvülhet, mint az FK 506, amely kifejezett immunoszuppressiv hatású. Vizsgálatok folynak a fumársav származékokkal, ill. a CyA, FK 506 és a retinoidok lokálisan ható készítményeivel is (36, 37, 38, 39, 40).
Irodalom: 1. Braun-Falco O. és mtsai.: Dermatologie und Venerologi. 4. Auflage (pp. 541-570), Springer, Berlin, 1996. - 2. Christophers E., Henseler T.: Psoriasis type I and II subtypes of nonpustular psoriasis. Semin. Dermatol. 11, 261-266, 1992. - 3. Henseler T., Christophers E.: Psoriasis of early and late onset: chracterization of two types of psoriasis vulgaris. J. Am. Acad. Dermatol. 13, 450-456, 1985. - 4. Christophers E.: Pathogenetische Besonderheiten der Psoriais. In: Braun-Falco O. és mtsai. (eds.): Forstschritte der praktischen Dermatologie und Venerologie (pp. 297-302), Springer, Berlin, 1993. - 5. Roenigk R. K.: Psychological aspects. In: Roenigj H. H., Maibach H. I. (eds.): Psoriasis. Dekker, New York, 1985. - 6. Gaston L. és mtsai.: Psoriasis and stress: a prospective study. J. Am. Acad. Dermatol. 17, 82-82, 1987. - 7. Brener Sch. M. és mtsai.: Group therapy of psoriasis. Due formula group treatment (DFGT) as an example. J. Am. Acad. Dermato l. 12, 61-66, 1985. - 8. Boncz I., Farkas B.: Experiences with group hypnotherapy of psoriatic patients. Austral. J. Clin. Hypnotherapy and Hypnois. 11, 15-19, 1990. - 9. Bos J. D.: The pathomechanisms of psoriasis: the skin immune system and cyclosporin. Br. J. Dermatol. 118, 141-155, 1988. - 10. Bowden P. E.: Molecular biology of psoriasis and its future management. J. Dermatol Treat. 7 (suppl. 1), 1-6, 1996. - 11. Kemény I. és mtsai.: The interleukin-8 receptor: a potential target for antipsoriatic therapy. Eur. J. Pharmacol. 258, 269-272, 1994. - 12. Farkas B., Fujimura T., Tone T.: 1, 24 (OG)2D3 enchangces expression of GM-CSF mRNA and IL-8 mRNA in antiivated human dermal microvascular endothelial cells. J. Invest. Dermatol. 101, 490, 1993. - 13. Seville R. H.: Dithranol-based therapies. In: Mier P. D. és mtsai. (eds.): Textbook of Psoriasis (pp. 178-189), Churchill Livingstone, Edinburgh, 1986. - 14. Runne U., Kunze J.: Short-duration ("minutes") therapy with dithranol for psoriasis: a new outpatient regime. Br. J. Dermatol. 106, 135-139, 1982. - 15. Brandt H., Mustakallio K. K.: Irration and staining by dithranol (anthralin) and related compouds. III. Commulative irritancy and staining during repeated chamber testing. Acta Derm. Venerol. (Stockh). 63, 237-240, 1983. - 16. Farkas B. és mtsai.: Repeated treatment with dithranol induces a tolerance reaction in keratinocytes in vitro. Arch. Dermatol. Res. 282, 337-341, 1991. - 17. Orfanos C. E., Garbe C.: Therapie der Hautkrankheiten (pp. 265-304). Springer-Verlag, Berlin, 1995. - 18. Kragbelle K.: Treatment of psoriasis by the topical application of the novel cholecalciferol analogue calcipotriol (MC 903). Arch. Dermatol. 125, 1647-1652, 1989. - 19. Kato T. és mtsai.: Successful treatment of psoriasis with topical application of active vitamin. D3 analogue, 1,24-dihydroxycholecalciferol. Br. J. Dermatol. 115, 431-433, 1986. - 20. Berth-Jones J. és mtsai.: A multicentre paralell-group comparison of calcipotriol ointment and short-contact dithranol therapy in chronic plaque psoriasis. Br. J. Dermatol. 127, 266-271, 1992. - 21. Kerscher M. és mtsai.: Combination phototherapy of psoriasis with calcipotriol and narrow-band UVB. Lancet 342, 923, 1993. - 22. Ortel B., Hönigsmann H.: New techniques in phototherapy. Current opinion in Dermatology, 191-193, 1993. - 23. Storbeck K. és mtsai.: Narrow-band UVB (311 nm) versus concentional Broad-Band UVB with and without dithranol in phototherapy for psoriasis. J. Am. Acad. Dermatol. 28, 227-232, 1993. - 24. Henseler T. és mtsai.: Skin tumors in the European PUVA study. Eight-year follow up of 1643 patients treated with PUVA for psoriasis. J. Am. Acad. Dermatol. 16, 108-116, 1987. - 25. Brinzeel I., Bergman W., Hartevelt H. M.: High "single-dose" European PUVA regimen also causes an excess of non-melanoma skin cancer. Br. J. Dermatol. 124, 49-55, 1991. - 26. Streit V. és mtsai.: Innovative Balneotherapie mit reduzierten Badevolumina: Folienbader. Hautarzt 45, 140-144, 1994. - 27. Pham C. T., Koo Y. M.: Plasma levels of -methoxypsoralen after topical paint PUVA. J. Am. Acad. Dermatol. 28, 460-466, 1993. - 28. Lauharanta J. és mtsai.: A clinical evaluation of the effects of an aromatic retinoid (Tigason), combination of retinoid and PUVA and PUVA alone in severe psoriasis. Br. J. Dermatol. 104, 325-337, 1981. - 29. Rinek G. és mtsai.: Duration of contraception after etretinat. Lancet I., 845-846, 1989. - 30. Mahrle G., Schulze H. J.: Ciclosporin-Theraoe der Psoriasis: Indikation und Durchführung. In: Braun-Falco O. és mtsai. (eds.): Forschritte der praktischen Dermatologie and Venerologie (pp. 307-312), Springer-Verlag, Berlin, 1993. - 31. Marks J. M.: Cyclosporin A treatment of severe psoriasis. Br. J. Dermatol. 115, 745-746, 1986. - 32. Christophers E. és mtsai.: Cyclosporing in psoriasis: multicenter dose-fin ding study in severe plaque psoriasis. J. Am. Acad. Dermat. 26, 86-90, 1992. - 33. Nakayama J. és mtsai.: Comparison of two therapeutic regimens, continuous monotherapy and intermittent therapy, for long-term maintenance of remission of psoriasis with cyclosporin A. Eur J. Dermatol. 6, 341-343, 1996. - 34. Mihatsch M. J., Wolff K.: Consensus Conference on cyclosporin A for psoriasis. Br. J. Dermatol. 126, 621-623, 1992. - 35. Orfanos C. E. és mtsai.: The retinoids. A review of their clinical pharmacology and therapeutic use. Drugs 34, 459-503, 1987. - 36. Bunse T. és mtsai.: Lokale Anwendung von Cyclosporin bei Psoriasis vulgaris. Z. Hauthr. 65, 538-542, 1990. - 37. Zelickson B. D. és mtsai.: Clinical and histologic evaluation of psoratic plaques treated with Hashlamp pulsed dye laser. J. Am. Acad. Dermatol. 35, 64-68, 1996. - Michel G. és mtsai.: Antioncogene P53 and mitogenic cytokine interleukin-8 aberrantly expressed in psoriatic skin are inversely re gulated by the antipsoriatic drug tacrolinnus (PK506). Biochem Pharmacol., 51, 1315-1320, 1996. - 39. McMichael A. J. és mtsai.: Concurrent application of tretinoin (retinoic acid) partially protects against corticosteroid-induced epidermal atrophy. Br. J. Dermatol. 135, 60-64, 1996. - 40. Griffiths C. E. M. .s mtsai.: Comparison of psoriasis treated with cyclosporin alone or cyclosporin and clobetasol proprionate. Br. J. Dermatol. 117, 35-36, 1987.
Pozsonyi Margit dr., Farkas Beatrix dr.
POTE Bõrgyógyászati Klinika, Pécs
Közép-Európában a lakosság 2%-át érintõ psoriasis ethiopathogenezise még ma sem teljesen tisztázott. Kezelésében elsõsorban a lokálisan ható készítményeket részesítik elõnyben. Bázisterápiaként 80 év óta a dithranol használatos, melyet a következõ években, jelenleg elterjedõben lévõ szintetikus D3 vitaminokkal történõ kezelés válthat fel. A szövõdményes és lokális terápiára rezisztens formák kezelésére a szisztémásan ható retinoidok és cyclosporin A alkalmazható. A fényterápia területén a 311 nm-es UVB és a balneokemofototerápia új variánsai jelentenek elõrelépést. Számtalan új kombinációs kezelési eljárás (pl. retinoid + calcipotriol vagy tacalcitol) kerül bevezetésre.
A psoriasis öröklött hajlam és változatos provokáló tényezõk hatására létrejövõ krónikus, recidiváló, papulo-squamosus betegség.
Morbiditása térségünkben 2%, hasonló, mint a diabetes mellitusé. A bõrgyógyászati betegek 6-8%-a szenved psoriasisban. A földrajzi és etnikai faktorok a betegség morbiditását jelentõsen befolyásolják, így a trópusi és szubtrópusi klímájú területeken ritka, az eszkimók között gyakorlatilag nem, a kínaiaknál csupán 0,37%-ban fordul elõ (1).
A kórkép bármely életkorban felléphet. Öröklõdésmenete poligénes. Az öröklõdés, a kórkép életkori manifesztációja, valamint HLA asszociációja alapján két fõ típust lehet megkülönböztetni, melyek jellemzõi a következõk:
I. típusú psoriasis: kifejezett HLA (human leukocyta antigén) asszociáció a CW6, B13, BW57, DR7 faktorhoz, gyakori a familiáris halmozódás és a korai életkorban történõ manifesztáció.
II. típusú psoriasis: enyhe asszociáció a HLA CW2-höz, családi halmozódás ritka, a tünetek elõször idõsebb életkorban (>40 év) jelentkeznek.
A betegség manifesztációjában a genetikai prediszpozíció mellett a precipitáló endogén és exogén faktorok (infekció, stressz, fizikai, kémiai tényezõk, alkohol, gyógyszerek pl.: béta-blockerek, lítium, interferon, stb.) játszanak szerepet (2, 3).
Klinikai megjelenésében a psoriasis vulgaris különbözõ számú, nagyságú és alakú, gyulladt, vörös, felszínén ezüstfehér pikkellyel fedett papulosus és plaqueos bõrelváltozásokból áll, amelyek testszerte bárhol elhelyezkedhetnek. A betegség leggyakoribb elõfordulási helye a térd és könyök felszíne, a hajas fejbõr, de lokalizálódhat a glans penisre, vagy az axilláris és inguinális hajlatra (psoriasis inversa). A körök érintettség (körömlemezek szurkáltsága, "olajcsepp tünet", onychodystrophia, onycholysis) jellemzõ tünet. A psoriasis vulgaris mellett szövõdményes formák, mint az arthropathia psoriatica, erythroderma psoriatica, psoriasis pustulosa (generalizált, ill. palmoplantáris forma) ismertek (1, 4).
A psoriasisos beteg felvilágosítása, kezelése és gondozása során figyelembe kell venni a betegség krónikus jellegét, remissziós és progressziós idõszakok váltakozásával járó lefolyását, valamint azt, hogy a betegség véglegesen nem gyógyítható, csak tünetmentesíthetõ.
Az elsõ szakorvosi vizit alkalmával a bõrgyógyász szakorvos felhívja a beteg figyelmét a fentiek mellett arra is, hogy betegsége nem fertõzõ jellegû, endogén és exogén tényezõkkel provokálható, különös tekintettel az alkoholabususra, a pszichés stresszre és bizonyos gyógyszerek jelentõségére. Ismerteti a beteggel a kezelés lehetséges módjait (lokális, szisztémás), formáit (ambuláns kezelés, nappali klinika, ill. osztályos felvétel), a rendszeres bõrápolás, pszichés vezetés fontosságát. A beteg rendelkezésére bocsátott információs kiadvány azt a célt szolgálja, hogy otthonában, nyugodt körülmények között tanulmányozhassa a betegségére és annak kezelésére vonatkozó ismereteket.
A psoriasisos beteg az antipsoriatikus kezelés mellett folyamatos orvosi vezetést és gondozást igényel, melyben jelentõs szerepe lehet a bõrgyógyász szakorvos és családorvos mellett a pszichiáternek, ill. pszichológusnak a munkahelyi, családi, ill. egyéb interperszonális kapcsolatok problémamentes biztosítása szempontjából (5, 6, 7, 8).
Tekintettel arra, hogy a psoriasis egy bonyolult "cutan puzzle", amelyet az epidermális sejtek hyperproliferációja, az aktivált polimorfonukleáris leukocytákból, Langerhans-sejtekbõl, makrofágokból, T-lymphocytákból álló gyulladásos infiltráció, a superficiális dermalis plexus angiogenezise, angioproliferációja és fokozott permeabilitása, valamint az egyes cytokinek, növekedési faktorok és adhéziós molekulák túltermelése és overexpressiója jellemez, a terápia célja az epidermalis hyperproliferáció, keratinizációs zavar és gyulladásos reakció normalizálása (1, 9, 10, 11, 12).
A psoriasis kezelésében lokális és szisztémás terápiás lehetõségek állnak rendelkezésünkre. Általában, a nem szövõdményes formák esetén a lokális terápiát részesítjük elõnyben.
Lokális antipsoriatikus hatású szerek
Keratolízishez, a pikkelyek eltávolítására, 5-10% szalicilsavtartalmú vazelint vagy hydrophilt használhatunk, szükség esetén karbamiddal kombinálva.
A psoriasis vulgaris bázisterápiája a dithranol, amelyet ma már a "rövid dithranol kezelés" (5-10 perc) formájában alkalmazunk (13, 14). A szer koncentrációját a kezelés során kialakuló tolerancia miatt emelni kell (0,1-4,0%) (15, 16). Leggyakoribb mellékhatása az irritáció. A dithranol a bõr és fehérnemû barna elszínezõdését okozza. A magisztrális készítmények mellett, a Ditrastick® pálca áll a kezeléshez rendelkezésre.
Kis terjedésû, néhány plaqueból álló psoriasis vulgaris esetén corticosteroid tartalmú externák (kenõcs, krém, oldat) alkalmazása ajánlott, rövid ideig, monoterápia vagy szalicilsavval kombinált formában (17).
A kátrányszármazékokat (paszta, kenõcs, sampon) régóta használják a plaque-típusú psoriasis formánál 5-15% koncentrációban (17). Szaga és színezõ hatása miatt alkalmazása háttérbe szorult.
A lokális antipsoriaticumok legújabb csoportját a szintetikus D3 vitamin származékok, mint a tacalcitol (1,24(OH)2D3), calcipotriol (1,25(OH)2D3) képezik. Indikációs területük, terápiás effektusuk megegyezik a dithranollal, ugyanakkor sokkal ritkábban okoznak irritációs mellékhatást, ill. nem okoznak elszínezõdést sem a bõrön, sem pedig a ruházaton, Ezért alkalmazásuk a beteg számára kényelmes. A testfelszín (30%-t érintõ kezelés esetén a kalciumhomeosztázist nem befolyásolják. Tacalcitol terápia során a napi egy alkalommal történõ kezelés elégséges. Általában a betegek tacalcitol, vagy calcipotriol kenõccsel történõ 8 hetes kezelés után tünetmentessé válnak. Amennyiben enyhe reziduális tünet (erythema, infiltráció , hámlás) marad vissza, úgy a terápiát feltétlenül folytatni kell a teljes tünetmentesedésig. A terápiás effektus növelhetõ, ha a szintetikus D3 vitamin kezelést (este) UVB 311 nm fénykezeléssel (reggel) kombináljuk (18, 19, 20, 21). Jelenleg hazánkban sem a tacalcitol, sem pedig a calcipotriol nincs forgalomban.
A fényterápiás lehetõségek közül az UVB (ultraibolya fény B tartomány, 290-320 nm) kezelés krónikus plaque-típusú psoriasisban a lehetséges helyi kezelési formák egyike. A konvencionális, széles spektrumú készülékekkel szemben, amelyek erythematogen hatásuknál fogva akut napégésszerû mellékhatások okozói, a terápiás effektivitás és a mellékhatások szempontjából kedvezõ az új, szelektív, az UVB 311 nm-es fénytartományt kibocsátó lámpák használata. Kombinációs kezelés formájában (módosított Ingram módszer, dithranol, calcipotriol, tacalcitol) az UVB dózisa csökkenthetõ (22, 23).
Szisztémás kezelés
PUVA (Psoralen + UVA (320-400 nm)) 1974-ben Parrish és mtsai. által bevezetett fotokemoterapiás módszer széleskörben elterjedt, hatásos eljárás a nagy kiterjedésû, krónikus plaque-típusú, lokális kezelésre nem reagáló psoriasis vulgarisban, ill. szövõdményes formákban (1). A beteg kezelése a 8-methoxypsoralen (8-MOP) vagy trimethoxypsoralen (0,3-0,8 mg/kg) fényérzékenyítõ hatású készítmény orális bevétele után 2 órával, az egyénileg meghatározott, emelkedõ dózisú UVA besugárzással történik. A PUVA terápiát hetente 3-4 alkalommal, a betegség súlyosságától, a beteg bõrtípusától és érzékenységétõl függõen különbözõ számú és összdózisú formában alkalmazzák. A kezelés során a szem és a genitáliák fényvédelmét feltétlenül biztosítani kell. A beteg figyelmét fel kell hívni arra, hogy kezelés után 6-8 órával, bár csökkenõ intenzitással, a 8-MOP fényérzékenyítõ hatása érvényesül, így a napfénytõl valamint a fluorescein fénytõl tartózkodjék (speciális UVA védõszemüveg, kesztyû, hosszú ujjú ruha, stb.). Mellékhatásként intolerancia (hányinger, gastrointestinalis tünetek), és májfunkciós eltérések jelentkezhetnek. A szer a szemlencsében történõ akkumulációja miatt cataracta veszélyt jelenthet. A PUVA terápia alatt viszketés, xerosis, napégésszerû tünetek (48-72 órával a besugárzás utá n fototoxikus reakció), valamint késõi mellékhatásként PUVA-lentigo, - ephelis, a pigmentalt bõrelváltozások számának növekedése fordulhat elõ. Éveken át PUVA terápiában részesített betegeknél a bõrtumorok jelentkezésének esélye nagyobb, mint az átlagpolulációban (24, 25). Ezért az 1000-1200 J/cm2 összdózist biztonsági okokból célszerû betartani. A PUVA terápia kontraindikált májlézió, cataracta, fényérzékenység fennállása esetén, valamint mindazon betegségekben, melyet a napfény provokál.
Az utóbbi években, skandináv tapasztalatok alapján kezd elterjedni a balneokemofototerápia PUVA-fürdõ formájában (<0,003% psoralenoldatban történõ 10-15 perces fürdést (nyak, fej kivételével) követõ 30 percen belül részesül a beteg UVA besugárzásban) alkalmazása (26). Elõnye, hogy a szisztémás MOP kezelés mellékhatásai (gatrointestinális tünetek, májfunkciós eltérések, cataracta veszély) elkerülhetõk, az UV-A szemüveg használata mellõzhetõ, de a napfény elleni védelmet (25-30-as faktorú fényvédõ krém) biztosítani kell.
Tenyérre és/vagy talpra lokalizálódó psoriasis esetén 0,15%-os 8-MOP ecsetelõ használatával végezhetõ PUVA terápia (27).
A RePUVA (retinoid + PUVA) kezelés során a szisztémásan alkalmazott etretinat vagy acitretin mellett alkalmazott heti 4 alkalommal történõ PUVA besugárzás, amely az UVA dózisát jelentõsen csökkenteni (28). Az egyik leghatásosabb kezelési forma. Jól alkalmazható psoriasis erythrodermica, pustulosa, valamint arthropathia psoriatica fennállása esetén.
A szintetikus retinoidok, mint a monoaromás etretinat és acitretin ill. a poliaromás arotinoid az epidermalis sejtek proliferációjára, differenciálódására, a fibroblastaktivitásra és T sejt válaszra kifejtett hatásuk révén az antipsoriatikumok egyik fõ csoportját képezik. Tekintettel arotinoid embriotoxicitására, a terápiában az etretinatot (Tigason®) és metabolitját az acitretint (Neotigason®) használják. Indikációs területe az erythroderma psoriaticum, a psoriasis pustulosa, valamint a nagy kiterjedésû, terápia rezisztens psoriasis vulgaris, vastag hyperkeratotikus talpi és köröm psoriasis. Erythroderma psoriaticumban a retinoid terápiát alacsony (0,3-0,5 mg/kg/die) dózissal kell kezdeni, majd fokozatosan emelni (0,75 mg/kg/die) és 3-4 hónapon át fenntartani. Psoriasis pustulosában magasdózisú (1 mg/kg/die) terápiáról az állapot konszolidálása után térünk át a fenntartó (0,5 mg/kg/die) kezelésre. Kombinációs kezelést a RePUVA alkalmazása mellett, a lokális antipsoriatikumokkal (dithranol, UVB, D3-vitamin származékok, stb.) végezhetünk a gyorsabb terápiás hatás elérésére. A retinoidok adása kontraindikált terhességben, máj- és vesefunkciós zavarokban, diabetesben, zsíranyagcsere-zavarban vagy arra hajlamos egyéneknél. Az etretinat zsírszövetben történõ akkumulációja miatt eliminációs ideje hosszú (eliminációs félidõ: kb. 100 nap), ugyanakkor az acetretiné néhány nap, és mivel egy része visszaalakulhat etretináttá, így a teratogen mellékhatás elkerülése fertilis korú nõbetegeknél a kezelés alatt és azt követõen 2 évig szigorú kontracepciót kell végezni (1, 29, 35).
A mellékhatások dózisdependensek, közülük kiemelendõ a bõr és nyálkahártyák szárazsága (pl. cheilitis sicca), az arc erythemája és hámlása, paronychiaszerû körömtünetek, triglicerid, cholesterin, máj- és vesefunkciós értékek szérum szintjének emelkedése, amelyek reverzibilisek. Esetenként hosszan tartó kezelés során elõfordulhat calciumdepozíció és hyperostosis. A csontfejlõdésre kifejtett hatása miatt gyermekkorban csak rendkívüli esetben alkalmazható. A kezelés alatt a máj-, vesefunkciós, valamint az összkoleszterin és triglicerid értékeket 3-6 hetente kontrollálni kell (17).
Az allogen transzplantációk során használt immunosupressiv cyclosporin A-ról (CyA) (Sandimmun®, Sandimmun Neoral®) bebizonyosodott, hogy alacsony dózisban a T-lymphocytákra kifejtett hatásánál fogva, az epidermalis keratinocyta proliferáció gátlás révén, valamint a citokinek, citokinreceptorok expressziójának és produkciójának down-regulációjával antipsoriatikus hatású. Indikációs területe a súlyos, terápiarezisztens psoriasis. A CyA hatása dózisdependens. A kezdeti 5 mg/kg/die dózis alkalmazása után, a bõrállapot javulása szerint, 2-3 mg/kg/die fenntartó dózisra lehet áttérni. A kezelés idõ elõtti felfüggesztése recidívát eredményezhet. Intermittáló és kontinuális terápiás séma szerint alkalmazható. Lokális antipsoratikumokkal jól kombinálható. Nincs teratogen mellékhatása. Ugyanakkor vesefunkciós eltéréseket okozhat. Amennyiben nephrotoxicitás jelei a kezelés elsõ 2-3 hetében jelentkeznek, a terápiát fel kell függeszteni. Adása kontraindikált veseérintettség, nem kontrollált arteriás hypertensio, neoplasma, immundeficiens állapot fennállása esetén. Mellékhatásai közül kiemelendõ, hogy vesefunkciós eltéréseket, vérnyomás emelkedést, hypertrichosist okozhat. Alkalmazása során a vese, májfunkciós, elektrolit és húgysav értékeket kontrollálni kell (30, 31, 32, 33, 34).
Az ismert, fólsav antagonista tulajdonságú antimetabolit methotrexat (MTX) citosztatikus hatását a nukleinsav szintézis gátlásával fejti ki. A hyperproliferatív sejtek MTX hatására érzékenyebbek, mint a normál sejtosztódással bírók. Mellékhatásai (csontvelõ-depresszió, anaemia, leukopenia, gingivitis, stomatitis, szájnyálkahártyára, gastrointestinalis tractus területére lokalizálódó ulcusok, hepatotoxicitás) miatt, amelyek közül az elhúzódó hepatotoxikus hatás a gyógyszer kumulálódó jellegénél fogva kiemelendõ, a methotraxatot az új, szisztémásan ható antipsoriatikus szerek háttérbe szorították.
Egyéb terápiára nem reagáló, súlyos szövõdményes psoriasis formákban kerül alkalmazásra (pl. arthropathia psoriatica súlyos formáiban, a Weinstein-séma módosított változata szerint 5 mg/die p. o., vagy hetente 1x25 mg i. m., vagy hetente 1x 3x5 mg p. o., 12 órás idõszakonként, általában 3 hónapon át) (17).
A methotrexat és a nonsteroid antiphlogisticumok együttes adása kontraindikált.
A corticosteroidokkal történõ szisztémás kezelés alkalmazása psoriasisban csak rendkívül ritkán indokolt, hiszen ismert, hogy a terápia befejezése után rebound-effektus lép fel, amely következtében a kórkép egy sokkal súlyosabb formában jelentkezhet.
Az antipsoriatikus hatású gyógyszerek csoportja a jövõben olyan készítményekkel bõvülhet, mint az FK 506, amely kifejezett immunoszuppressiv hatású. Vizsgálatok folynak a fumársav származékokkal, ill. a CyA, FK 506 és a retinoidok lokálisan ható készítményeivel is (36, 37, 38, 39, 40).
Irodalom: 1. Braun-Falco O. és mtsai.: Dermatologie und Venerologi. 4. Auflage (pp. 541-570), Springer, Berlin, 1996. - 2. Christophers E., Henseler T.: Psoriasis type I and II subtypes of nonpustular psoriasis. Semin. Dermatol. 11, 261-266, 1992. - 3. Henseler T., Christophers E.: Psoriasis of early and late onset: chracterization of two types of psoriasis vulgaris. J. Am. Acad. Dermatol. 13, 450-456, 1985. - 4. Christophers E.: Pathogenetische Besonderheiten der Psoriais. In: Braun-Falco O. és mtsai. (eds.): Forstschritte der praktischen Dermatologie und Venerologie (pp. 297-302), Springer, Berlin, 1993. - 5. Roenigk R. K.: Psychological aspects. In: Roenigj H. H., Maibach H. I. (eds.): Psoriasis. Dekker, New York, 1985. - 6. Gaston L. és mtsai.: Psoriasis and stress: a prospective study. J. Am. Acad. Dermatol. 17, 82-82, 1987. - 7. Brener Sch. M. és mtsai.: Group therapy of psoriasis. Due formula group treatment (DFGT) as an example. J. Am. Acad. Dermato l. 12, 61-66, 1985. - 8. Boncz I., Farkas B.: Experiences with group hypnotherapy of psoriatic patients. Austral. J. Clin. Hypnotherapy and Hypnois. 11, 15-19, 1990. - 9. Bos J. D.: The pathomechanisms of psoriasis: the skin immune system and cyclosporin. Br. J. Dermatol. 118, 141-155, 1988. - 10. Bowden P. E.: Molecular biology of psoriasis and its future management. J. Dermatol Treat. 7 (suppl. 1), 1-6, 1996. - 11. Kemény I. és mtsai.: The interleukin-8 receptor: a potential target for antipsoriatic therapy. Eur. J. Pharmacol. 258, 269-272, 1994. - 12. Farkas B., Fujimura T., Tone T.: 1, 24 (OG)2D3 enchangces expression of GM-CSF mRNA and IL-8 mRNA in antiivated human dermal microvascular endothelial cells. J. Invest. Dermatol. 101, 490, 1993. - 13. Seville R. H.: Dithranol-based therapies. In: Mier P. D. és mtsai. (eds.): Textbook of Psoriasis (pp. 178-189), Churchill Livingstone, Edinburgh, 1986. - 14. Runne U., Kunze J.: Short-duration ("minutes") therapy with dithranol for psoriasis: a new outpatient regime. Br. J. Dermatol. 106, 135-139, 1982. - 15. Brandt H., Mustakallio K. K.: Irration and staining by dithranol (anthralin) and related compouds. III. Commulative irritancy and staining during repeated chamber testing. Acta Derm. Venerol. (Stockh). 63, 237-240, 1983. - 16. Farkas B. és mtsai.: Repeated treatment with dithranol induces a tolerance reaction in keratinocytes in vitro. Arch. Dermatol. Res. 282, 337-341, 1991. - 17. Orfanos C. E., Garbe C.: Therapie der Hautkrankheiten (pp. 265-304). Springer-Verlag, Berlin, 1995. - 18. Kragbelle K.: Treatment of psoriasis by the topical application of the novel cholecalciferol analogue calcipotriol (MC 903). Arch. Dermatol. 125, 1647-1652, 1989. - 19. Kato T. és mtsai.: Successful treatment of psoriasis with topical application of active vitamin. D3 analogue, 1,24-dihydroxycholecalciferol. Br. J. Dermatol. 115, 431-433, 1986. - 20. Berth-Jones J. és mtsai.: A multicentre paralell-group comparison of calcipotriol ointment and short-contact dithranol therapy in chronic plaque psoriasis. Br. J. Dermatol. 127, 266-271, 1992. - 21. Kerscher M. és mtsai.: Combination phototherapy of psoriasis with calcipotriol and narrow-band UVB. Lancet 342, 923, 1993. - 22. Ortel B., Hönigsmann H.: New techniques in phototherapy. Current opinion in Dermatology, 191-193, 1993. - 23. Storbeck K. és mtsai.: Narrow-band UVB (311 nm) versus concentional Broad-Band UVB with and without dithranol in phototherapy for psoriasis. J. Am. Acad. Dermatol. 28, 227-232, 1993. - 24. Henseler T. és mtsai.: Skin tumors in the European PUVA study. Eight-year follow up of 1643 patients treated with PUVA for psoriasis. J. Am. Acad. Dermatol. 16, 108-116, 1987. - 25. Brinzeel I., Bergman W., Hartevelt H. M.: High "single-dose" European PUVA regimen also causes an excess of non-melanoma skin cancer. Br. J. Dermatol. 124, 49-55, 1991. - 26. Streit V. és mtsai.: Innovative Balneotherapie mit reduzierten Badevolumina: Folienbader. Hautarzt 45, 140-144, 1994. - 27. Pham C. T., Koo Y. M.: Plasma levels of -methoxypsoralen after topical paint PUVA. J. Am. Acad. Dermatol. 28, 460-466, 1993. - 28. Lauharanta J. és mtsai.: A clinical evaluation of the effects of an aromatic retinoid (Tigason), combination of retinoid and PUVA and PUVA alone in severe psoriasis. Br. J. Dermatol. 104, 325-337, 1981. - 29. Rinek G. és mtsai.: Duration of contraception after etretinat. Lancet I., 845-846, 1989. - 30. Mahrle G., Schulze H. J.: Ciclosporin-Theraoe der Psoriasis: Indikation und Durchführung. In: Braun-Falco O. és mtsai. (eds.): Forschritte der praktischen Dermatologie and Venerologie (pp. 307-312), Springer-Verlag, Berlin, 1993. - 31. Marks J. M.: Cyclosporin A treatment of severe psoriasis. Br. J. Dermatol. 115, 745-746, 1986. - 32. Christophers E. és mtsai.: Cyclosporing in psoriasis: multicenter dose-fin ding study in severe plaque psoriasis. J. Am. Acad. Dermat. 26, 86-90, 1992. - 33. Nakayama J. és mtsai.: Comparison of two therapeutic regimens, continuous monotherapy and intermittent therapy, for long-term maintenance of remission of psoriasis with cyclosporin A. Eur J. Dermatol. 6, 341-343, 1996. - 34. Mihatsch M. J., Wolff K.: Consensus Conference on cyclosporin A for psoriasis. Br. J. Dermatol. 126, 621-623, 1992. - 35. Orfanos C. E. és mtsai.: The retinoids. A review of their clinical pharmacology and therapeutic use. Drugs 34, 459-503, 1987. - 36. Bunse T. és mtsai.: Lokale Anwendung von Cyclosporin bei Psoriasis vulgaris. Z. Hauthr. 65, 538-542, 1990. - 37. Zelickson B. D. és mtsai.: Clinical and histologic evaluation of psoratic plaques treated with Hashlamp pulsed dye laser. J. Am. Acad. Dermatol. 35, 64-68, 1996. - Michel G. és mtsai.: Antioncogene P53 and mitogenic cytokine interleukin-8 aberrantly expressed in psoriatic skin are inversely re gulated by the antipsoriatic drug tacrolinnus (PK506). Biochem Pharmacol., 51, 1315-1320, 1996. - 39. McMichael A. J. és mtsai.: Concurrent application of tretinoin (retinoic acid) partially protects against corticosteroid-induced epidermal atrophy. Br. J. Dermatol. 135, 60-64, 1996. - 40. Griffiths C. E. M. .s mtsai.: Comparison of psoriasis treated with cyclosporin alone or cyclosporin and clobetasol proprionate. Br. J. Dermatol. 117, 35-36, 1987.
terápia Psoriais vulgaris
Dr. Stehlich Gábor
Gombás bôrbetegségek nyáron
Nehéz csak nyári gombás bôrbetegségekrôl beszélni, mivel ezeket a fertôzéseket egész évben el lehet kapni. Azonban az emberek a jó idô beálltával leveszik téli ruhájukat és elôtûnhetnek az eddig takart bôrterületek, a nyitott lábbeli viselésével, illetve strandon a lábkörmök is láthatóvá válnak. Valójában léteznek olyan fertôzések, melyek nyáron jobban terjednek, vagy a nyári meleg, izzadás hajlamosít ezek megjelenésére.
Az utóbbi évtizedekben a mikológia egyre jobban az érdeklôdés középpontjába került, köszönhetô ez a különbözô orvosi beavatkozásoknak, kezeléseknek, melyek hajlamosítanak a gombás fertôzések kialakulására. Másrészt fejlôdött a diagnosztika és a terápiában is történt lényeges elôrelépés. Nagyhatású gombellenes készítmények kerültek az orvosok kezébe, melyekkel eddig nem látott hatékonysággal lehet a betegeket kezelni. Sajnos ezzel azonban vissza is lehet élni. Biztos diagnózis nélkül, természetesen ezek az igen drága gyógyszerek is hatástalanok és már ezekre is kezd rezisztencia kialakulni, mely a hibás orvosi gyógyszerírási gyakorlatnak is egyik terméke. Ezért fontos a klinikai kép megfelelô értelmezése, a diagnosztikai fegyvertár helyes alkalmazása.
Csak a helyesen felállított diagnózis után lehet sikeres a jól megválasztott terápia. A lokalizáció és a szöveti invázió alapján három fô csoportot különböztethetünk meg a gombás betegségek körében:
1. Superficialis és mély fertôzések, melyeket keratinhasznosító gombák okoznak, a bôr, köröm és hajszál, szôrszál keratintartalmú anyagának bontásával.
2. Cutan és subcutan fertôzések, melyeket fakultatív patogén sarjadzó- és penészgombák okoznak.
3. Szisztémás és belszervi fertôzések, ahol sarjadzó- és penészgomba a kórokozó.
Kórokozók szerint történô csoportosítás alapja a gombák eltérô patoganitása:
1. Dermatophytonok, obligát patogének, melyek az epidermis keratinizált szöveteit, a haj- és szôrtüszôket, valamint a körmöt támadják meg.
Kórokozók: Microsporum, Trichophyton és Epidermophyton nemzetség tagjai. Magyarországon a Trichophyton rubrum a leggyakoribb kórokozó.
Epidemiológiai szempontból lehetnek: antropofil, zoofil és geofil gombák.
2. Sarjadzógombák, bôr- és nyálkahártya-mikózisokat, valamint belszervi fertôzéseket okoznak. Valamennyi sarjadzógomba fakultatív patogén, melyek szaporodásához hajlamosító tényezôk szükségesek.
Kórokozók: Candida nemzetség tagjai, melyek közül a Candida albicans a leggyakoribb. Malassezia furfur. Cryptococcus neoformans.
3. Penészek, környezetünk állandó lakói, melyek nem obligát patogének, kóroki szerepüket nehéz bizonyítani.
4. Dimorf gombák, obligát patogének. Nevüket onnan kapták, hogy más a telepmorfológiájuk szobahômérsékleten és más 37oC-on. Annak ellenére, hogy Magyarországon nem fordulnak elô, tudni kell létezésükrôl, mert külföldrôl behozhatók. Egy-egy ilyen esetrôl már van tudomásunk.
Diagnosztika
Mintavétel:
A klinikai kép alapján felmerülô gombás fertôzés gyanúját laboratóriumi vizsgálatokkal igazoljuk és határozzuk meg a kórokozót. A vizsgálathoz anyagot kell venni. Jó, ha ezt megfelelô szakember végzi, aki jártas a dermatológiában is, mert így már elsô lépésben is tud differenciáldiagnosztikai tevékenységet végezni, meg tudja választani az adott helyzetben az optimális táptalajt is. Csak kezeletlen elváltozásokból érdemes mintát venni, ellenkezô esetben nagy a lehetôsége az álnegatív eredménynek. Bôrön az elváltozások széli részérôl veszünk kaparékot, hajas fejbôrön vagy kaparékot veszünk, vagy csipesszel hajszálat távolítunk el. Köröm alól kaparóval jutunk a törmelékes anyaghoz. Fontos, hogy frissen fertôzött területekrôl vegyünk mintát.
Mikroszkópos vizsgálat:
A vizsgálati anyagot 10-30% KOH oldattal roncsoljuk melegítés után. Így a hámsejtek homogenizálódnak és a gombaelemek láthatóvá válnak. Dermatophyton fertôzésekben gombafonalakat ill. arthrospórákat látunk. Sarjadzógombás fertôzéseknél kerekded és ovális gombasejteket észlelünk. Pityriasis versicolor esetében cellux vizsgálatot végzünk, ahol a metilénkékkel festett preparátumban szôlôfürtszerûen elhelyezkedô gombasejteket és álfonalakat látunk.
Tenyésztés:
Alapvetô követelmény, hogy minden tenyésztéshez minimum két táptalajt kell használni, melyeknek állandó az összetétele, így azokon ugyanaz az azonos gombák morfológiája. Jelenleg a Sabouraud glucose agart használjuk általános táptalajként, melyet baktérium - és penészgátló szerrel egészítünk ki dermatophyton gombák esetén. Ezeket 14 - 21 napig inkubáljuk szobahômérsékleten. Sarjadzógombáknál antibioticummal kiegészített Sabouraud glucose agar és élesztôkivonatos táptalaj szükséges, 2-7 napos inkubációs idôvel 26 és 37oC-on.
Klinikum,
differenciáldiagnosztika,
terápia
A következôkben a nyáron leggyakrabban elkapható gombás fertôzések klinikai leírása, kórokozó spektruma, kezelése kerül ismertetésre.
Mycosis capitis
A hajas fejbôr gombás fertôzése. Magyarországon a Microsporum canis, Trichophyton mentagrophytes és a Trichophyton rubrum a leggyakoribb kórokozó. A nyári elôfordulásban a kutyák és a macskák által terjesztett microsporia vezet, mely gyermekek fertôzése. A pubertáskor elôtt még nem alakult ki a sav- és lipidköpeny, melynek fungisztatikus hatása van, így ezek a gyermekek védtelenek a kórokozóval szemben. A betegek nyár végén és ôsz elején jelentkeznek orvosnál. A hajas fejbôrön 1-3 cm átmérôjû kerek vagy ovális finoman hámló plakkokat látunk, mely úgy néz ki, mintha liszttel szórták volna be ezt a területet (1. ábra). A hajszál egyenlô magasságban letöredezett, mint a jól kaszált mezô, ellentétben a Trihophytonok okozta fertôzésekkel. A KOH preparátumban a hajszálat kívülrôl spórák veszik körül. Wood fényben az érintett terület zöldesen fluoreszkál. Ez a vizsgálat inkább szûrô jellegû, melynek során a gyanús egyéneket tovább lehet vizsgálni. Természetesen a tenyésztés a döntô a végleges diagnózis kialakításában.
Differenciáldiagnózis:
Alopecia areata: Microsporia esetében a hajszálak csak letöredeznek, nem hullanak ki, tehát nem beszélhetünk valódi alopeciáról.
Seborrhoea capitis: hajritkulás jelentkezhet, nincsenek letöredezett hajszálak, sárga színû, zsíros hámfelrakódás látható. Nyáron javul.
Psoriais vulgaris: parakeratotikus masszívan tapadó hámlást látunk. Nyáron javul.
Trichotillomania: nem szabályosak a hajhiányos területek, nem látunk hámlást, a klinikai kép alapján célzott kérdésekkel feltárhatjuk a pszichés hátteret.
Dermatitis atopica: excoriatio, lichenificatio dominál, más régióban is megtaláljuk a típusos tüneteket.
Kezelés:
Griseofulvin még ma is gold standardnak tekinthetô. 10-20 mg/ttkg dózisban adandó legalább 4-8 hétig, pozitív tenyésztési lelet esetén tovább. Sikertelenség esetén jön szóba a terbinafin: 40ttkg fölött napi 250 mg, 20-40 ttkg között 125 mg, 20 ttkg alatt 62,5 mg.
Mycosis corporis superficialis
A fertôzés gyermekeken és felnôtteken egyaránt kialakulhat. Leggyakoribb kórokozók a Microsporum canis, Trichophyton mentagrophytes és Trichophyton rubrum. Gyermekeknél a fentiekben említett microsporia mellett házi kisemlôsökrôl terjed a Trichopyton mentagrophytes okozta fertôzés, melyet a nyári szünetben vidéken akvirálnak. A ruhával nem fedett területeken kerek és ovális, finoman hámló, enyhén gyulladt alapú plakkokat észlelünk, pustula-, illetve vesicula koszorúval határolva (2. ábra). A Trichophyton rubrum okozta fertôzések inkább felnôtteken jelentkeznek, nagyobb, karéjos szélû, térképszerû, helyenként kokárda rajzolatot mutató plakkok. Az elváltozások kifejezetten viszketnek (3. ábra)
Differenciáldiagnózis:
Ekzema nummulare: szimmetrikusan elhelyezkedô plakkok, az anamnesis, krónikus lefolyás, gombavizsgálat negativitása jellemzô.
Psoriasis vulgaris: parakeratotikus hámmal fedett plakkok. Viszketés nem jellemzô. Típusos elôfordulási területek. Nyáron nap hatására javuló tendencia.
Pityriasis rosea: ha csak egy lézió látható, nagyon nehéz az elkülönítés, mely csak gombavizsgálattal lehetséges. Gombaellenes kezelésre a folyamat szóródhat, irritálódhat. Ha több elváltozást látunk, úgy az anyafolt jelenléte segíthet a diagnózis felállításában.
Kezelés:
Amennyiben csak soliter vagy csak néhány kisebb elváltozásról van szó, elegendô a lokális kezelés. Ha a folyamat nagyobb kiterjedésû, ellenáll a külsô kezelésnek vagy gyakori a recidiva, ezért belsô kezelés jön szóba. Griseofulvin napi 500 mg, ketoconazol napi 200 mg, itraconazol napi 200 mg egy hétig vagy napi 100 mg 15 napig, fluconazol napi 50 mg vagy heti 150 mg lökéskezelés 2-4 hétig, terbinafin napi 250 mg 2 hétig.
Mycosis corporis intertriginosa
A kórkép kiváltásában a dermatophytonok mellett sarjadzógombák is szerepet játszanak. Leggyakoribb kórokozók: Trichophyton rubrum, Trichophyton mentagrophytes, Epidermophyton floccosum és Candida fajok. Típusosan nyári fertôzés, melynél az izzadás, mint hajlamosító tényezô játszik szerepet. A hám fellazul, az összefekvô területek súrlódásának hatására erosiok is kialakulhatnak, megszakad a bôr integritása és ez táptalajt nyújt a patogén gombák számára. Leggyakrabban a lágyékhajlatban és a mammák alatt, de a hasredôben, axillákban és a crena aniban is nedvedzô hyperaemiás területeket észlelünk, melyeket hámgallér övez, sarjadzógombás fertôzés esetén pustulák szóródása figyelhetô meg.
Differenciáldiagnózis:
Erythrasma: a gyulladás és a nedvedzés kevésbé kifejezett. Wood-fényben korallvörös fluoreszkálást látunk.
Kezelés:
Lokális kezelés hatástalansága esetén a fentiekben említett belsôleg adható gyógyszerek közül választhatunk. A kezelési idô azonban hosszabb, mint a superficialis mycosisban. Fontos a hajlamosító tényezô eliminálása.
Mycosis pedis
Szintén jellemzô a nyári halmozódás a láb izzadása, az edzôcipôk viselése, a strandokon, uszodákban a padlóról történô fertôzési lehetôség miatt. Leggyakoribb kórokozók a Trichophyton rubrum, Trichophyton interdigitale, Candida fajok és ritkán Epidermophyton floccosum. A lábujjak, különösen a IV - V ujjak között finom hámlást észlelünk, majd erosio alakulhat ki. Sarjadzógombás fertôzés esetén fehér felázott hámgallér övezi az erosiot. A fertôzés ráterjedhet a lábhátra, talpra. Megjelenésében lehet fokozottan hámló; hyperkeratotikus vagy vesiculákkal tarkított; dysidrosiform. A fertôzés a körömre is terjedhet, de a köröm is lehet a fertôzés kiindulása. A betegség kifejezett viszketéssel jár, melyet nyáron az izzadás még tovább fokoz. A lábujjak közötti erosio behatolási kapu lehet baktériumok számára, melyek erysipelast okozhatnak. Nem elég ilyenkor a bakteriális folyamat kezelése, mert ha a gombás folyamatot nem kezeljük, a beteg erysipelasa recidivál és akár elephanthiasis is kialakulhat. A mycosis pedis más másodlagos bôrbetegségnek is lehet az alapja. A felszívódó gombaantigének ekzémás folyamatot indíthatnak be, melynek leggyakoribb megjelenési formája a tenyéri - talpi dysidrosis.
Differenciáldiagnózis:
Dysidrosis pedis: a folyamat két- oldali, szimmetrikus, gombaellenes kezelésre nem reagál, csak lokális szteroidra.
Keratosis plantaris: a hyperkeratosis masszívabb, kétoldali, hiányzik a viszketés.
Psoriasis plantaris: parakeratosis és nem hyperkeratosis észlelhetô.
Kezelés:
Megegyezik a felületes gombás fertôzésekével, de a tartama hosszabb, általában 6 hét szükséges.
Onychomycosis pedis
Manapság a lábköröm fertôzöttsége népbetegségnek tekinthetô. A mûanyag- és gumitalpú lábbelik, a mûszálas zoknik viselése, a láb statikai hibái, keringési zavarai, fokozott izzadás hajlamosítanak rá.
Trichophytonok, Candida albicans és egyéb sarjadzógombák, de egyes penészek is megtalálhatók a kórokozók között, melyek közül a dermatophytonok aránya a legnagyobb. Négy különbözô megjelenési formával találkozunk:
1. Distalis és lateralis subungualis: leggyakrabban elôforduló forma, mely a szabad szél felôl terjed. Általában a körömlemez magvastagodott, alatta hyperkeratotikus massza található, melyben sok gombaelem mutatható ki. A hyperkeratosis megemeli a körömlemezt.
2. Fehér superficialis: általában Trichophyton mentagrophytes a kórokozó ebben a viszonylag ritka formában.
3. Proximalis subungualis: általában másodlagosan alakul ki krónikus paronychia következményeként, melyet Candida fajok okoznak.
4. Totális dystrophiás : a fent felsorolt formák végállapota lehet, ahol az egész körömlemez érintett és dystrophiás.
Elhanyagolt állapotban mycosis pedis indulhat ki a körmökbôl. A megvastagodott körömlemez nyomási fájdalmat okozhat, megnehezítve a járást, ill. a cipôviselést.
Differenciáldiagnózis:
Hosszanti barázdák: alopecia areata, lichen ruber planus
Haránt barázdák: ekzema
Megvastagodás: onychogryphosis , psoriasis
Onycholysis: psoriasis, foglalkozási ártalom
Elszínezôdés:
fehér : szív-, vesebetegség, autoimmun kórképek, psoriasis
fekete, sötétbarna: nevus, trauma, melanoma
zöld: Pseudomonas fertôzés
sárga: sárga köröm szindróma, gyógyszerek
Ebbôl a hosszú, de nem teljes felsorolásból is látható, hogy gyakorlat és megfelelô diagnosztikus háttér szükséges a diagnózis pontos felállításához.
Kezelés:
Lokális kezelést csak kezdeti, kis kiterjedésû esetekben próbálunk meg, mely krémek, ecsetelôk, és körömlakk formájában állnak rendelkezésre. Kiterjedt formákban csak a belsô kezelés lehet hatásos. A kórokozók sokrétûsége miatt fontos a kórokozó fajig történô meghatározása, mivel ezeket a szereket hosszú hónapokig kell szedni és az árfekvésük is igen magas. Terbinafin 250 mg naponta 3-6 hónapig. Itraconazol 2x200 mg naponta 1 héten keresztül, majd 3 hetes szünet. Ilyen lökésekbôl 3-6 is szükséges lehet. Fluconazol 150 mg heti egy alkalommal teljes körömlenövésig. Ha a belsô kezeléssel sem érünk el eredményt, marad a köröm 40% karbamidos oldása. A terápia eredményessége függ a kórokozótól, a beteg általános állapotától, helyi keringési viszonyoktól. Fontos a beteg köröm kezelése mellett a lábbelik fertôtlenítése is az újrafertôzôdés megelôzésére.
Pityriasis versicolor
Nyáron ez a leggyakrabban észlelhetô gombás állapot. Kórokozója a Malassezia furfur, mely lipofil sarjadzógomba és normálisan is megtalálható a legtöbb ember bôrfelszínén. A betegség klinikai képe kerek, barnásvörös, idôvel összefolyó finoman hámló foltokból áll. Napozás után hypopigmentált foltok maradnak vissza hónapokig (4. ábra). Erôs izzadás hajlamosít a betegség kialakulására.
Differenciáldiagnózis:
Vitiligo: inkább az orificiumok körül kezdôdik.
Kezelés:
A lokális szerek jönnek elsôsorban szóba. Makacs visszatérô formákban a terápiát el lehet indítani belsô kezeléssel. Itraconazol 200 mg naponta 1 hétig. Fluconazol heti 300 mg 2 héten át vagy napi 50 mg 2-4 hétig. Fontos a beteget felvilágosítani, hogy a kezelés nem befolyásolja rögtön a hypopigmentaciot. A betegség krónikus jellege miatt ismétlôdô kezelés szükséges, ahol elegendô lehet a ketoconazol tartalmú samponnal történô zuhanyozás.
Kezelési összefoglaló
Lokális készítményeket alkalmazunk kis kiterjedésû esetekben. Ma már sok jó hatású készítmény áll rendelkezésre:
Hatóanyag Készítmény
clotrimazol Canesten oldat, krém,
Candibene krém
ketoconazol Nizoral krém
econazol Pevaryl krém
omoconazol Mikogal krém
terbinafin Lamisil krém,
oldat, spray
amorolfin Loceryl krém,
körömlakk
natamycin Pimafucin krém, oldat
cyclo-
pyroxolamin Batrafen oldat, krém, körömlakk, hintôpor
tolnaftat Chinofungin spray, Digifungin
hintôpor
Nagy kiterjedésû, multiplex, a lokális kezelésre nehezen reagáló, recidiváló és a hajas fejbôrre lokalizálódó fertôzésekben szisztémás kezelést alkalmazunk.
Hatóanyag Készítmény
Griseofulvin
125 mg tbl. Griseofulvin
Ketoconazol
200 mg tbl. Nizoral
Itraconazol
100 mg tbl. Orungal
Fluconazol
50, 100,
150 mg tbl. Diflucan Mycosyst
Terbinafin
125, 250 mg tbl. Lamisil
Az összefoglaló cikkben röviden ismertetésre kerültek a nyáron könnyebben megkapható gombás bôrfertôzések, ezek diagnózisa, elkülönítése más bôrbetegségektôl és kezelésük. A munka a teljesség igénye nélkül készült, nem a részletekbe belemerülve, a gyakorló orvos számára, aki minden nap hasonló esetek sokaságával találkozik az alapos betegvizsgálat során.
1. ábra: Microsporum canis okozta mycosis capitis gyermek fejbôrén
2. ábra: Trichopyton mentagrophytes mycosisuprficialis
okozta mycosio superficialis
3. ábra: Trychopiton rubrum okozta mycosis superficialis pedis
4. ábra: Pityriasis versicolor esetén napozás után jellemzôek
a hypopigmentált foltok
Dr. Stehlich Gábor
1165 Budapest, Prodám u. 18.
Gombás bôrbetegségek nyáron
Nehéz csak nyári gombás bôrbetegségekrôl beszélni, mivel ezeket a fertôzéseket egész évben el lehet kapni. Azonban az emberek a jó idô beálltával leveszik téli ruhájukat és elôtûnhetnek az eddig takart bôrterületek, a nyitott lábbeli viselésével, illetve strandon a lábkörmök is láthatóvá válnak. Valójában léteznek olyan fertôzések, melyek nyáron jobban terjednek, vagy a nyári meleg, izzadás hajlamosít ezek megjelenésére.
Az utóbbi évtizedekben a mikológia egyre jobban az érdeklôdés középpontjába került, köszönhetô ez a különbözô orvosi beavatkozásoknak, kezeléseknek, melyek hajlamosítanak a gombás fertôzések kialakulására. Másrészt fejlôdött a diagnosztika és a terápiában is történt lényeges elôrelépés. Nagyhatású gombellenes készítmények kerültek az orvosok kezébe, melyekkel eddig nem látott hatékonysággal lehet a betegeket kezelni. Sajnos ezzel azonban vissza is lehet élni. Biztos diagnózis nélkül, természetesen ezek az igen drága gyógyszerek is hatástalanok és már ezekre is kezd rezisztencia kialakulni, mely a hibás orvosi gyógyszerírási gyakorlatnak is egyik terméke. Ezért fontos a klinikai kép megfelelô értelmezése, a diagnosztikai fegyvertár helyes alkalmazása.
Csak a helyesen felállított diagnózis után lehet sikeres a jól megválasztott terápia. A lokalizáció és a szöveti invázió alapján három fô csoportot különböztethetünk meg a gombás betegségek körében:
1. Superficialis és mély fertôzések, melyeket keratinhasznosító gombák okoznak, a bôr, köröm és hajszál, szôrszál keratintartalmú anyagának bontásával.
2. Cutan és subcutan fertôzések, melyeket fakultatív patogén sarjadzó- és penészgombák okoznak.
3. Szisztémás és belszervi fertôzések, ahol sarjadzó- és penészgomba a kórokozó.
Kórokozók szerint történô csoportosítás alapja a gombák eltérô patoganitása:
1. Dermatophytonok, obligát patogének, melyek az epidermis keratinizált szöveteit, a haj- és szôrtüszôket, valamint a körmöt támadják meg.
Kórokozók: Microsporum, Trichophyton és Epidermophyton nemzetség tagjai. Magyarországon a Trichophyton rubrum a leggyakoribb kórokozó.
Epidemiológiai szempontból lehetnek: antropofil, zoofil és geofil gombák.
2. Sarjadzógombák, bôr- és nyálkahártya-mikózisokat, valamint belszervi fertôzéseket okoznak. Valamennyi sarjadzógomba fakultatív patogén, melyek szaporodásához hajlamosító tényezôk szükségesek.
Kórokozók: Candida nemzetség tagjai, melyek közül a Candida albicans a leggyakoribb. Malassezia furfur. Cryptococcus neoformans.
3. Penészek, környezetünk állandó lakói, melyek nem obligát patogének, kóroki szerepüket nehéz bizonyítani.
4. Dimorf gombák, obligát patogének. Nevüket onnan kapták, hogy más a telepmorfológiájuk szobahômérsékleten és más 37oC-on. Annak ellenére, hogy Magyarországon nem fordulnak elô, tudni kell létezésükrôl, mert külföldrôl behozhatók. Egy-egy ilyen esetrôl már van tudomásunk.
Diagnosztika
Mintavétel:
A klinikai kép alapján felmerülô gombás fertôzés gyanúját laboratóriumi vizsgálatokkal igazoljuk és határozzuk meg a kórokozót. A vizsgálathoz anyagot kell venni. Jó, ha ezt megfelelô szakember végzi, aki jártas a dermatológiában is, mert így már elsô lépésben is tud differenciáldiagnosztikai tevékenységet végezni, meg tudja választani az adott helyzetben az optimális táptalajt is. Csak kezeletlen elváltozásokból érdemes mintát venni, ellenkezô esetben nagy a lehetôsége az álnegatív eredménynek. Bôrön az elváltozások széli részérôl veszünk kaparékot, hajas fejbôrön vagy kaparékot veszünk, vagy csipesszel hajszálat távolítunk el. Köröm alól kaparóval jutunk a törmelékes anyaghoz. Fontos, hogy frissen fertôzött területekrôl vegyünk mintát.
Mikroszkópos vizsgálat:
A vizsgálati anyagot 10-30% KOH oldattal roncsoljuk melegítés után. Így a hámsejtek homogenizálódnak és a gombaelemek láthatóvá válnak. Dermatophyton fertôzésekben gombafonalakat ill. arthrospórákat látunk. Sarjadzógombás fertôzéseknél kerekded és ovális gombasejteket észlelünk. Pityriasis versicolor esetében cellux vizsgálatot végzünk, ahol a metilénkékkel festett preparátumban szôlôfürtszerûen elhelyezkedô gombasejteket és álfonalakat látunk.
Tenyésztés:
Alapvetô követelmény, hogy minden tenyésztéshez minimum két táptalajt kell használni, melyeknek állandó az összetétele, így azokon ugyanaz az azonos gombák morfológiája. Jelenleg a Sabouraud glucose agart használjuk általános táptalajként, melyet baktérium - és penészgátló szerrel egészítünk ki dermatophyton gombák esetén. Ezeket 14 - 21 napig inkubáljuk szobahômérsékleten. Sarjadzógombáknál antibioticummal kiegészített Sabouraud glucose agar és élesztôkivonatos táptalaj szükséges, 2-7 napos inkubációs idôvel 26 és 37oC-on.
Klinikum,
differenciáldiagnosztika,
terápia
A következôkben a nyáron leggyakrabban elkapható gombás fertôzések klinikai leírása, kórokozó spektruma, kezelése kerül ismertetésre.
Mycosis capitis
A hajas fejbôr gombás fertôzése. Magyarországon a Microsporum canis, Trichophyton mentagrophytes és a Trichophyton rubrum a leggyakoribb kórokozó. A nyári elôfordulásban a kutyák és a macskák által terjesztett microsporia vezet, mely gyermekek fertôzése. A pubertáskor elôtt még nem alakult ki a sav- és lipidköpeny, melynek fungisztatikus hatása van, így ezek a gyermekek védtelenek a kórokozóval szemben. A betegek nyár végén és ôsz elején jelentkeznek orvosnál. A hajas fejbôrön 1-3 cm átmérôjû kerek vagy ovális finoman hámló plakkokat látunk, mely úgy néz ki, mintha liszttel szórták volna be ezt a területet (1. ábra). A hajszál egyenlô magasságban letöredezett, mint a jól kaszált mezô, ellentétben a Trihophytonok okozta fertôzésekkel. A KOH preparátumban a hajszálat kívülrôl spórák veszik körül. Wood fényben az érintett terület zöldesen fluoreszkál. Ez a vizsgálat inkább szûrô jellegû, melynek során a gyanús egyéneket tovább lehet vizsgálni. Természetesen a tenyésztés a döntô a végleges diagnózis kialakításában.
Differenciáldiagnózis:
Alopecia areata: Microsporia esetében a hajszálak csak letöredeznek, nem hullanak ki, tehát nem beszélhetünk valódi alopeciáról.
Seborrhoea capitis: hajritkulás jelentkezhet, nincsenek letöredezett hajszálak, sárga színû, zsíros hámfelrakódás látható. Nyáron javul.
Psoriais vulgaris: parakeratotikus masszívan tapadó hámlást látunk. Nyáron javul.
Trichotillomania: nem szabályosak a hajhiányos területek, nem látunk hámlást, a klinikai kép alapján célzott kérdésekkel feltárhatjuk a pszichés hátteret.
Dermatitis atopica: excoriatio, lichenificatio dominál, más régióban is megtaláljuk a típusos tüneteket.
Kezelés:
Griseofulvin még ma is gold standardnak tekinthetô. 10-20 mg/ttkg dózisban adandó legalább 4-8 hétig, pozitív tenyésztési lelet esetén tovább. Sikertelenség esetén jön szóba a terbinafin: 40ttkg fölött napi 250 mg, 20-40 ttkg között 125 mg, 20 ttkg alatt 62,5 mg.
Mycosis corporis superficialis
A fertôzés gyermekeken és felnôtteken egyaránt kialakulhat. Leggyakoribb kórokozók a Microsporum canis, Trichophyton mentagrophytes és Trichophyton rubrum. Gyermekeknél a fentiekben említett microsporia mellett házi kisemlôsökrôl terjed a Trichopyton mentagrophytes okozta fertôzés, melyet a nyári szünetben vidéken akvirálnak. A ruhával nem fedett területeken kerek és ovális, finoman hámló, enyhén gyulladt alapú plakkokat észlelünk, pustula-, illetve vesicula koszorúval határolva (2. ábra). A Trichophyton rubrum okozta fertôzések inkább felnôtteken jelentkeznek, nagyobb, karéjos szélû, térképszerû, helyenként kokárda rajzolatot mutató plakkok. Az elváltozások kifejezetten viszketnek (3. ábra)
Differenciáldiagnózis:
Ekzema nummulare: szimmetrikusan elhelyezkedô plakkok, az anamnesis, krónikus lefolyás, gombavizsgálat negativitása jellemzô.
Psoriasis vulgaris: parakeratotikus hámmal fedett plakkok. Viszketés nem jellemzô. Típusos elôfordulási területek. Nyáron nap hatására javuló tendencia.
Pityriasis rosea: ha csak egy lézió látható, nagyon nehéz az elkülönítés, mely csak gombavizsgálattal lehetséges. Gombaellenes kezelésre a folyamat szóródhat, irritálódhat. Ha több elváltozást látunk, úgy az anyafolt jelenléte segíthet a diagnózis felállításában.
Kezelés:
Amennyiben csak soliter vagy csak néhány kisebb elváltozásról van szó, elegendô a lokális kezelés. Ha a folyamat nagyobb kiterjedésû, ellenáll a külsô kezelésnek vagy gyakori a recidiva, ezért belsô kezelés jön szóba. Griseofulvin napi 500 mg, ketoconazol napi 200 mg, itraconazol napi 200 mg egy hétig vagy napi 100 mg 15 napig, fluconazol napi 50 mg vagy heti 150 mg lökéskezelés 2-4 hétig, terbinafin napi 250 mg 2 hétig.
Mycosis corporis intertriginosa
A kórkép kiváltásában a dermatophytonok mellett sarjadzógombák is szerepet játszanak. Leggyakoribb kórokozók: Trichophyton rubrum, Trichophyton mentagrophytes, Epidermophyton floccosum és Candida fajok. Típusosan nyári fertôzés, melynél az izzadás, mint hajlamosító tényezô játszik szerepet. A hám fellazul, az összefekvô területek súrlódásának hatására erosiok is kialakulhatnak, megszakad a bôr integritása és ez táptalajt nyújt a patogén gombák számára. Leggyakrabban a lágyékhajlatban és a mammák alatt, de a hasredôben, axillákban és a crena aniban is nedvedzô hyperaemiás területeket észlelünk, melyeket hámgallér övez, sarjadzógombás fertôzés esetén pustulák szóródása figyelhetô meg.
Differenciáldiagnózis:
Erythrasma: a gyulladás és a nedvedzés kevésbé kifejezett. Wood-fényben korallvörös fluoreszkálást látunk.
Kezelés:
Lokális kezelés hatástalansága esetén a fentiekben említett belsôleg adható gyógyszerek közül választhatunk. A kezelési idô azonban hosszabb, mint a superficialis mycosisban. Fontos a hajlamosító tényezô eliminálása.
Mycosis pedis
Szintén jellemzô a nyári halmozódás a láb izzadása, az edzôcipôk viselése, a strandokon, uszodákban a padlóról történô fertôzési lehetôség miatt. Leggyakoribb kórokozók a Trichophyton rubrum, Trichophyton interdigitale, Candida fajok és ritkán Epidermophyton floccosum. A lábujjak, különösen a IV - V ujjak között finom hámlást észlelünk, majd erosio alakulhat ki. Sarjadzógombás fertôzés esetén fehér felázott hámgallér övezi az erosiot. A fertôzés ráterjedhet a lábhátra, talpra. Megjelenésében lehet fokozottan hámló; hyperkeratotikus vagy vesiculákkal tarkított; dysidrosiform. A fertôzés a körömre is terjedhet, de a köröm is lehet a fertôzés kiindulása. A betegség kifejezett viszketéssel jár, melyet nyáron az izzadás még tovább fokoz. A lábujjak közötti erosio behatolási kapu lehet baktériumok számára, melyek erysipelast okozhatnak. Nem elég ilyenkor a bakteriális folyamat kezelése, mert ha a gombás folyamatot nem kezeljük, a beteg erysipelasa recidivál és akár elephanthiasis is kialakulhat. A mycosis pedis más másodlagos bôrbetegségnek is lehet az alapja. A felszívódó gombaantigének ekzémás folyamatot indíthatnak be, melynek leggyakoribb megjelenési formája a tenyéri - talpi dysidrosis.
Differenciáldiagnózis:
Dysidrosis pedis: a folyamat két- oldali, szimmetrikus, gombaellenes kezelésre nem reagál, csak lokális szteroidra.
Keratosis plantaris: a hyperkeratosis masszívabb, kétoldali, hiányzik a viszketés.
Psoriasis plantaris: parakeratosis és nem hyperkeratosis észlelhetô.
Kezelés:
Megegyezik a felületes gombás fertôzésekével, de a tartama hosszabb, általában 6 hét szükséges.
Onychomycosis pedis
Manapság a lábköröm fertôzöttsége népbetegségnek tekinthetô. A mûanyag- és gumitalpú lábbelik, a mûszálas zoknik viselése, a láb statikai hibái, keringési zavarai, fokozott izzadás hajlamosítanak rá.
Trichophytonok, Candida albicans és egyéb sarjadzógombák, de egyes penészek is megtalálhatók a kórokozók között, melyek közül a dermatophytonok aránya a legnagyobb. Négy különbözô megjelenési formával találkozunk:
1. Distalis és lateralis subungualis: leggyakrabban elôforduló forma, mely a szabad szél felôl terjed. Általában a körömlemez magvastagodott, alatta hyperkeratotikus massza található, melyben sok gombaelem mutatható ki. A hyperkeratosis megemeli a körömlemezt.
2. Fehér superficialis: általában Trichophyton mentagrophytes a kórokozó ebben a viszonylag ritka formában.
3. Proximalis subungualis: általában másodlagosan alakul ki krónikus paronychia következményeként, melyet Candida fajok okoznak.
4. Totális dystrophiás : a fent felsorolt formák végállapota lehet, ahol az egész körömlemez érintett és dystrophiás.
Elhanyagolt állapotban mycosis pedis indulhat ki a körmökbôl. A megvastagodott körömlemez nyomási fájdalmat okozhat, megnehezítve a járást, ill. a cipôviselést.
Differenciáldiagnózis:
Hosszanti barázdák: alopecia areata, lichen ruber planus
Haránt barázdák: ekzema
Megvastagodás: onychogryphosis , psoriasis
Onycholysis: psoriasis, foglalkozási ártalom
Elszínezôdés:
fehér : szív-, vesebetegség, autoimmun kórképek, psoriasis
fekete, sötétbarna: nevus, trauma, melanoma
zöld: Pseudomonas fertôzés
sárga: sárga köröm szindróma, gyógyszerek
Ebbôl a hosszú, de nem teljes felsorolásból is látható, hogy gyakorlat és megfelelô diagnosztikus háttér szükséges a diagnózis pontos felállításához.
Kezelés:
Lokális kezelést csak kezdeti, kis kiterjedésû esetekben próbálunk meg, mely krémek, ecsetelôk, és körömlakk formájában állnak rendelkezésre. Kiterjedt formákban csak a belsô kezelés lehet hatásos. A kórokozók sokrétûsége miatt fontos a kórokozó fajig történô meghatározása, mivel ezeket a szereket hosszú hónapokig kell szedni és az árfekvésük is igen magas. Terbinafin 250 mg naponta 3-6 hónapig. Itraconazol 2x200 mg naponta 1 héten keresztül, majd 3 hetes szünet. Ilyen lökésekbôl 3-6 is szükséges lehet. Fluconazol 150 mg heti egy alkalommal teljes körömlenövésig. Ha a belsô kezeléssel sem érünk el eredményt, marad a köröm 40% karbamidos oldása. A terápia eredményessége függ a kórokozótól, a beteg általános állapotától, helyi keringési viszonyoktól. Fontos a beteg köröm kezelése mellett a lábbelik fertôtlenítése is az újrafertôzôdés megelôzésére.
Pityriasis versicolor
Nyáron ez a leggyakrabban észlelhetô gombás állapot. Kórokozója a Malassezia furfur, mely lipofil sarjadzógomba és normálisan is megtalálható a legtöbb ember bôrfelszínén. A betegség klinikai képe kerek, barnásvörös, idôvel összefolyó finoman hámló foltokból áll. Napozás után hypopigmentált foltok maradnak vissza hónapokig (4. ábra). Erôs izzadás hajlamosít a betegség kialakulására.
Differenciáldiagnózis:
Vitiligo: inkább az orificiumok körül kezdôdik.
Kezelés:
A lokális szerek jönnek elsôsorban szóba. Makacs visszatérô formákban a terápiát el lehet indítani belsô kezeléssel. Itraconazol 200 mg naponta 1 hétig. Fluconazol heti 300 mg 2 héten át vagy napi 50 mg 2-4 hétig. Fontos a beteget felvilágosítani, hogy a kezelés nem befolyásolja rögtön a hypopigmentaciot. A betegség krónikus jellege miatt ismétlôdô kezelés szükséges, ahol elegendô lehet a ketoconazol tartalmú samponnal történô zuhanyozás.
Kezelési összefoglaló
Lokális készítményeket alkalmazunk kis kiterjedésû esetekben. Ma már sok jó hatású készítmény áll rendelkezésre:
Hatóanyag Készítmény
clotrimazol Canesten oldat, krém,
Candibene krém
ketoconazol Nizoral krém
econazol Pevaryl krém
omoconazol Mikogal krém
terbinafin Lamisil krém,
oldat, spray
amorolfin Loceryl krém,
körömlakk
natamycin Pimafucin krém, oldat
cyclo-
pyroxolamin Batrafen oldat, krém, körömlakk, hintôpor
tolnaftat Chinofungin spray, Digifungin
hintôpor
Nagy kiterjedésû, multiplex, a lokális kezelésre nehezen reagáló, recidiváló és a hajas fejbôrre lokalizálódó fertôzésekben szisztémás kezelést alkalmazunk.
Hatóanyag Készítmény
Griseofulvin
125 mg tbl. Griseofulvin
Ketoconazol
200 mg tbl. Nizoral
Itraconazol
100 mg tbl. Orungal
Fluconazol
50, 100,
150 mg tbl. Diflucan Mycosyst
Terbinafin
125, 250 mg tbl. Lamisil
Az összefoglaló cikkben röviden ismertetésre kerültek a nyáron könnyebben megkapható gombás bôrfertôzések, ezek diagnózisa, elkülönítése más bôrbetegségektôl és kezelésük. A munka a teljesség igénye nélkül készült, nem a részletekbe belemerülve, a gyakorló orvos számára, aki minden nap hasonló esetek sokaságával találkozik az alapos betegvizsgálat során.
1. ábra: Microsporum canis okozta mycosis capitis gyermek fejbôrén
2. ábra: Trichopyton mentagrophytes mycosisuprficialis
okozta mycosio superficialis
3. ábra: Trychopiton rubrum okozta mycosis superficialis pedis
4. ábra: Pityriasis versicolor esetén napozás után jellemzôek
a hypopigmentált foltok
Dr. Stehlich Gábor
1165 Budapest, Prodám u. 18.
Abonați-vă la:
Postări (Atom)
Videoclip psoriazis
STOP PSORIASIS -VIDEO
Trafic
